Skip to main content

Tisztelt Szerkesztőség!

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Az a legény, aki… (Beszélő, 1991. október 5.)


Érdeklődéssel olvastam a Beszélő október 5-i számának vezércikkét, melyben az Alkotmánybíróság határozatát követő reagálásokat kötötte csokorba. Érdeklődésem tovább fokozódott, amikor a Vasárnapi Újságban elhangzott beszélgetés került szóba. Szomorúan vettem ezután tudomásul, hogy a cikkíró nem figyelt fel arra, amit én a legsajnálatosabbnak tartottam a beszélgetés hallatán.

Kónya dr. és Győri Béla, a főszerkesztő vidáman, nagy egyetértésben beszélgettek el arról, hogy hogyan is veszélyeztetné ez a bagatell, alelnök-kinevezési ügy az államszervezet működését. A jókedvű heherészés közben – ha jól emlékszem – mindketten idézték az Alkotmánybíróság ide vonatkozó mondatát, de mindketten – nem tudom tudatosan-e – kifelejtették a demokratikus szót a mondatból.

A határozat Népszabadságban megjelent szövegében a mondat így hangzik: „…csak akkor alkotmányos a kinevezés, illetve a jóváhagyás megtagadása, ha a köztársasági elnök alapos okkal arra következtet, hogy a javaslat teljesítésé az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná”.

Én úgy érzem, ebben, a mondatban a „demokratikus” és a „zavarná” szavaknak igen fontos szerepe van. Ezért csodálkozom Kónya dr.-on és Győri Bélán, akik nem veszik észre, hogy a legfontosabb médiák vezetőinek nem megfelelő, vagyis nem széles körű konszenzuson alapuló kinevezése az államszervezet demokratikus működését nem veszélyezteti ugyan, de igenis zavarja, és könnyen meglehet, hogy súlyosan, ha ekkora vihart kavar ez az ügy.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon