Skip to main content

–eö– [Eörsi János]

–eö– [Eörsi János]: Emlékeztető

Nagy Sándor és Johannes Schrégle tárgyalása


Előzmények: „Az egykori SZOT és tagszervezetei jogutódainak elszámoltatásáról” szóló SZDSZ-es javaslat e szervezetek ingatlanvagyonának Állami Számvevőszék általi számbavételét, majd ennek birtokában későbbi parlamenti intézkedést szorgalmaz; „a szakszervezeti tagdíjfizetés önkéntességéről” szóló, szintén SZDSZ-es indítvány csak abban az esetben engedné meg, hogy a tagdíjat a bérből automatikusan levonják, ha ehhez a dolgozó írásban hozzájárul; Palkovics Imre MDF-es képviselő pedig elidegenítési tilalmat rendelt volna el a volt SZOT-os üdülőkre mindaddig, amíg működtetésükről a parlament

–eö– [Eörsi János]: Sufni Soroksáron


Lakhelyén, írjuk, mivel Bakosék jóhiszeműen bár, de jogcím nélkül lakják a nagyobbik szobát a másfél szobás, összesen 51 négyzetméter alapterületű tanácsi lakásban. Február 15-én a bíróság felbontotta eltartási szerződésüket Borbély Pál nyugdíjassal, a félszoba lakójával; az ítélet szerint a volt eltartottnak kell gondoskodnia másik lakásról. A felbontást az öregúr kérte, főleg arra hivatkozva, hogy Bakosné rosszul főz. Bakosék szerint az öregúrban mostohafia szította az elégedetlenséget.

–eö– [Eörsi János]: A szakítópróba

Beszélő-beszélgetés Palotás Jánossal


Az alábbi beszélgetésre az utolsó előtti hosszú szünetben került sor. A kormány még mindig valamilyen homályos adóvisszatérítési ígéretnél tart, visszavonult, hogy aztán ama bizonyos deklaráció birtokában térjen vissza.

Beszélő: A kormány azzal magyarázza ragaszkodását az általa megállapított árhoz, hogy a demonstráció törvényellenes: ez forma szerint meg is felel a tényeknek. Ön, mint a munkáltatók szóvivője bírálja a túlzott mértékű benzináremelést, ami ebben a helyzetben azt is jelenti, hogy jogosnak ismeri el a vele szembeni tiltakozást.


–eö– [Eörsi János]: Kavicsbánya: folyt. köv.


Amint a múlt számunkban írtuk, a Kavicsbánya Vállalat vállalati tanácsa csütörtökön, 24-én tárgyalta gyékényesi üzemének kiválási kérelmét. Végleges döntés azonban még nem született, csupán annyi, hogy a gyékényesieknek feladattervet kell kidolgozniuk kiválási szándékuk alátámasztására, vagyis írásba kell adniuk, mikor, miért, mi célból, milyen anyagi és személyi háttérrel, előreláthatólag milyen gazdaságossággal óhajtanak megválni a budapesti központtól.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon