Skip to main content

–eö– [Eörsi János]

–eö– [Eörsi János]: Jöttem, láttam…


Jöttem, láttam… és majd meglátjátok! – mondatta Szabó Iván pénzügyminiszterrel a magabiztosság, amivel fontos tengerentúli tárgyalásai után hazatérve, föllépett hétfőn a pesti újságírói kar előtt. Hogy pontosan milyen feltételekkel jutott elvi megállapodásra a valutaalappal, mily mértékű nadrágszíjmeghúzások várhatók, az a jövő heti parlamenti föllépésből derül ki. De kétségkívül sikerült újragombolnia a kabátot, és egy más formájú (még nem tudjuk, mennyire más tartalmú) hitelmegállapodást kötnie.

dr. Marián Miklós, –eö– [Eörsi János]: Terézváros milliói

Helyi polémia az Ybl-ügyben


Helyreigazítás


A Beszélő 1993. február 20. számának 29. oldalán –eö– (Eörsi János) szerkesztőségi tag aláírásaval cikk jelent meg az Ybl banki betétekről. A cikknek a VI. kerületi önkormányzati betétekkel foglalkozó része több valótlan adatot tartalmaz és személyi-politikai beállítása is félrevezető, ezért kérem az alábbiak közzétételét.

Az önkormányzati törvény kamata ötéves átlagban 22%, nem pedig 25%. Az Ybl Bank a 31,5%-os kamatszintet az évközi lekötésekre is megadta a szerződésekben, éspedig fix értékfeltétellel.



–eö– [Eörsi János]: Az Ybl szerződései


Felelősek-e az intézmények, önkormányzatok? A kérdés kétfelé ágazik. Először is, tudtak-e illetékes vezetői a közelgő vészről, vagy legalábbis megpróbálták-e fölmérni a kockázatot? Másodszor, igazuk van-e azoknak, akik színlelt állampapír-vásárlást sejtenek a dolog mögött? A törvények szerint a központi költségvetési szervek fölös pénzüket nem kockáztathatják: vagy a saját számlavezető bankjukban kell tartaniuk, vagy állampapírokat vásárolhatnak rajta.

–eö– [Eörsi János]: Kis kudarcok, kis sikerek

Interjú Őry Csabával, a Liga megválasztott elnökével
Liga-küldöttgyűlés


Beszélő: Gratulálunk az elnökséghez! Mivel magyarázza, hogy a küldöttgyűlés önt és nem Horn Gábort választotta meg?

Őry Csaba: Politikai különbségek igazából nem voltak közöttünk. A Liga-politikát közösen alakítottuk ki az elmúlt fél év során, mindketten benne voltunk a régi vezetésben. A Liga politikája ezután sem lesz minőségileg más, mint eddig.


–eö– [Eörsi János]: Jön! Jön! Jön!

Liga-küldöttgyűlés


Egyikük rátermettségéhez sem fér kétség, s vetélkedésükből remélhetőleg egy egységes, harci szellemű Liga kerül ki győztesen. A legközelebbi s ezért most legfontosabb Liga-feladat a sikeres szereplés a várva várt tavaszi választásokon (üzemitanács-, közalkalmazottitanács-, társadalombiztosítási önkormányzati választások).

–eö– [Eörsi János]: Lenni vagy nem lenni?


Az MDF hétvégi országos gyűlésének hangulatát harciasra igyekszik felsrófolni a Magyar Fórum „Antall és Csurka” című vezércikke. „Egy dolog bizonyosnak látszik: Antall és Csurka nem lesz képes tovább egy csónakban evezni.” Farkas Elemér, a szerző, aki különben maga is országos elnökségi tagságra pályázik, úgy véli, hogy a kormány „még a legjobb esetben is a nép feje fölött” ügyködik, Antall – sajnos – avítt férfiú, „nem ő tehet róla, hogy szubjektív adottságai nem találkoznak a kor követelményeivel”.

–eö– [Eörsi János]: Azért forognak a fogaskerekek


Megbukott a médiatörvény, de ez nem akadályozza a gépezet fogaskerekeit az ő forgásukban. Sőt. A tévéelnököt rövidesen kihallgatja, és alighanem alaposan elmarasztalja a Kiss Gyula–Kupa–Füzessy-féle fegyelmi bizottsági hármas. Az alkotmányos vita várhatólag aztán a bíróságon folytatódik, ahol ki fog derülni, vajon komolyan közalkalmazott-e a tévéelnök. Kulin kulturális bizottsági elnök javasolni fogja a kormánynak, ne eméssze magát megrögzött alkotmányos skrupulusaival, és vállalkozzon nyugodtan a frekvenciák osztogatására.

–eö– [Eörsi János]: Füstölő reklámok


E szál pedig nem más, mint egy február–márciusban, három alkalommal megjelentetett, fizetett hirdetés: „Közlemény: az Egri Dohánygyár Kft., a Philip Morris Vállalatcsoport tagja értesíti kedves vásárlóit, hogy megkezdte Magyarországon a kemény dobozos Marlboro gyártását. A kemény dobozos Marlboro ajánlott fogyasztói ára: Marlboro (85 mm-es) 105 Ft, Marlboro (100 mm-es) 110 Ft.

–eö– [Eörsi János]: Óvatos akcióegység

ÉT-munkavállalói oldal


Látva az ÉT „egyre kiszámíthatatlanabb, esetlegesebb, súlytalanabb” működését, továbbra is egy húron pendülnek a szeptember közepi megállapodást aláíró hatok, a Liga, a munkástanácsok, az MSZOSZ, az autonóm szakszervezetek, a SZÉF és az ÉSZT (utóbbi két rövidítés a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés nevet tömöríti).

–eö– [Eörsi János]: Pro Pátria


Az 51 éves Vass Sándornak két hét leforgása alatt mennie kell, bár a hat hónap felmondási időnek megfelelő bérét fölveheti. Helyére az ismeretlenség homályából előbukkanó, nem szakmabeli Bokor Gábor mérnököt nevezték ki. A közgyűlésen – ahogy Vass Sándor visszaemlékezik – az ÁVÜ azzal az indokolta váratlan intézkedését, hogy Vass „nem felelt meg a tulajdonosváltással kapcsolatos új elvárásoknak”. Ezt az első ÁVÜ-s nyilatkozatok szerint úgy értik, hogy nem elég gyorsan halad előre a privatizálás.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon