–eö– [Eörsi János]

Vissza a főcikkhez →

Igaz, megvan már a köztársasági megbízott és hivatalfőnöke jogállása, viszont még mindig nincs fővárosi törvény és földtörvény. Ezek nélkül pedig nem tudnak gazdálkodni az önkormányzatok.

Tánczos Zoltánné dr., Rákospalota alpolgármestere beszámol arról, hogy az Esso benzinkutakat létesítene Rákospalotán, az önkormányzat a telkeket vinné be apportként, a vállalkozás jövedelméből kiegészítenék az iskolák fenntartásának költségeit. Kétszer is megkeresték már az önkormányzatot az angolok, és könnyen lehet, hogy harmadszor végleg odébbállnak. Az önkormányzat tárgyalóképtelen: egyelőre még – ki tudja, meddig? – nem rendelkezhet a területén lévő ingatlanokkal. Más terveik is vannak – mondja az egyébiránt SZDSZ-es pártállású alpolgármester asszony –, például egy amerikai cég mosószalonokat létesítene a kerületben, a panelházak földszintjeit szintén a helyhatóság adná; volna jelentkező gokart-versenypálya építésére is, Rákospalotán van elég terület.

A fővárosi törvény hiányában nem tudni, hogy a mostani tanácsi kezelésű, a földhivataloknál „a magyar állam tulajdona” bejegyzéssel szereplő ingatlanok melyik szintű önkormányzatok tulajdonába kerülnek. Földtörvény hiányában pedig azt sem tudni, vajon milyen ingatlan lesz az önkormányzatoké. A parlament május–júniusban – hogy elejét vegye a tanácsi spekulációknak – kemény engedélyezési eljárástól tette függővé a kezelői jog elidegenítését, társaságba vitelét. Rákospalota most ostromolja is engedélyért az Állami Vagyonügynökséget – választ azonban mindeddig nem kapott a magas tulajdonosi szervtől.

Ám a baj még csak nem is itt kezdődik – folytatja a gazdasági-számviteli szakmában több diplomával rendelkező Tánczosné dr. –, hanem azzal, hogy az önkormányzatok még azt sem tudják pontosan megállapítani, hogy mennyi a pénzük és a vagyonuk. Igaz, nekik maguknak kell megbirkózniuk a tanácsi örökség számbavételének nem könnyű leckéjével; de égetően szükség van a számviteli törvényre és arra is, hogy felülvizsgálják a leltárra vonatkozó jogszabályokat. A jelenlegi beszámolási rendszerben „egyéb” bevétel címen könyvelik (illetve könyvelték az elődök) a nemegyszer igen jelentős tételeket, ugyanakkor még a gombostűt-rajzszeget, szappant-törülközőt is darabonként kell leltárba venni. No és itt van az adószedés: azáltal – érvel Tánczosné dr. –, hogy ezt nem ők, az önkormányzatok végzik, nem ismerhetik a területükön működő vállalkozásokat, az önkormányzati közösség gazdasági erejét. Nem ártana tehát kivenni az APEH kezéből e jogkört.

Rákospalota úgy tervezi: nem kíván élni a majdani törvény által biztosított helyi adóztatás lehetőségével. Inkább vállalkozásokból fedezné kiadásait. De amíg nem akarnak megszületni az ehhez szükséges törvények, addig az alap is hiányzik a kormányzati önállósághoz.

• Belföld