„Először kicsit furcsa volt, hogy a gyermekemet ennyire szabadon engedik. Bennünket keményebb kézzel neveltek. Teher alatt nő a pálma, ahogy mondják. Meg lehet nézni, a mostani elsőkben húsz tanuló közül jó, ha heten megtanulnak félévig rendesen olvasni. A beiratkozásnál annak idején külön kértem, hogy a Lovász-módszerrel tanítsák a fiamat, mert az rendkívül célravezető és gyors eljárás. Aztán a legelső szülői értekezleten megtudtam, hogy az iskolának nem az az elképzelése, hogy mindenki tudjon karácsonyra olvasni. Nekem ne mondják, hogy kemény kézzel ezt nem lehet elérni még a butábbaknál is!
A másik meg a fegyelem. Emlékszem, annak idején mennyi pofont kaptam a tanáraimtól, mert nem viselkedtem elfogadhatóan. Tudom, hogy most a gyerek hablelkét is figyelembe veszik, de fegyelemre szükség van, ha embert akarunk nevelni.”
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 33 hét
10 év 6 hét
10 év 10 hét
10 év 10 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 14 hét
10 év 14 hét
10 év 15 hét