Skip to main content

Oktatás

A gazdasági szerkezetváltás és a szakképzés


A beiskolázott tanulók számának az elmúlt 3 évben bekövetkezett változásai alapján az egyes szakmacsoportokat négy kategóriába soroltuk:

1. erősen növekvő: a növekedés mértéke meghaladja a 10%-ot;
2. enyhén növekvő: a növekedés mértéke nem éri el a 10%-ot;
3. enyhén csökkenő: a csökkenés mértéke nem éri el a 10%-ot;
4.






Az is bolond, aki… magánegyetemet alapít Magyarországon? – kérdeztük Horváth Ivántól 1990-ben, a Corvin Egyetem Alapítvány Posztgraduális Iskolájának megnyitásakor. Azóta kiderült: a „garabonciás” elszántság mit sem ér, az egyetemalapítás inkább harci művészet…


 Három és fél éve, amikor 1989 júliusában a Corvin Egyetem első felhívása megjelent, a hivatalos körök felhördültek: mi az, hogy magánegyetem? Azóta elült a vihar.


Túlzás lenne azt állítani, hogy a közvetlen érintetteket agyonbombázzák információkkal e mindennapjaikat meghatározó témában. Úgy gondolom, a demokratikus döntéshozatal és döntéselfogadás alapkövetelménye a leglényegesebb elemek korrekt ismertetése.

Zoltai Gusztávnak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetőjének október 24-i nyilatkozata* – néhány apró, félreértésre alkalmat adó elemtől eltekintve – hitelesen mutatta be a jelenlegi helyzetet. Erre vonatkozó észrevételeim:

1.





A zsidó hitközség pénzéből és megbízásából épült Zsidó Gimnáziumot 1952-ben államosították, majd az ELTE tulajdonába került, és tanárjelöltek gyakorló iskolájává vált. Az igen erős gimnázium pár éve ismét újított: a megszokott négy évfolyam helyett a klasszikus nyolcat indította.

A korábban elvett egyházi ingatlanok rendezéséről szóló törvény alapján a Magyarországi Zsidó Hitközség most visszaigényli a gimnáziumot.


Beszélgetés Soros György új felsőoktatási programjáról


 A Soros-birodalom belső világát a kívülálló sokszor nehezen látja át. Hogyan illeszkedik az új program a már meglévő intézményekhez?

– A magyar Soros-alapítvány, illetve a prágai és budapesti székhelyű Közép-európai Egyetem két teljesen különálló intézmény, bár a két független alapítvány kuratóriumának számos közös tagja, munkatársa van. Az új program, angol rövidítéssel, a HESP, közvetlenül a Közép-európai Egyetemhez tartozik.


avagy lesz-e a nemzetiségeknek iskolájuk?


A szerbhorvát iskola szétválasztása ellen felszólaló szülőkkel szemben a minisztérium és az önkormányzat képviselői többször is egyértelműen leszögezték, hogy az iskoláról a döntő szót csak maguk a kisebbségek mondhatják ki érdekképviseleti szervezeteik útján. A nem szerb és nem horvát szülők lehetőleg ne szóljanak bele a vitába, hiszen ez az iskola a szerb és a horvát kisebbségé.

Újabb fejlemények a szerbhorvát iskola ügyében


A nyár elején úgy álltak a dolgok, hogy a két nemzetiségi szövetség június 16-i megállapodásának megfelelően a szerbhorvát iskola szétválása szeptemberben megkezdődik, az általános iskola első és ötödik, valamint a gimnázium nulladik és első osztályában külön szerb és horvát osztályok indulnak, s a szétválás 1993. szeptember elsejéig befejeződik.


Várhegyi György: Meglepetéssel értesültünk arról, hogy a közoktatási minisztérium azt a parlamenti döntést, amely a pedagógusok bérének felemelésére kötelezte, úgy hajtotta végre, hogy az alapítványi és magániskolákban dolgozókat különböző indokok alapján kihagyta belőle. Különösen meglepett minket a helyettes államtitkár magyarázata. Ő először is azt részletezte, hogy az egyházi iskolák pedagógusai miért részesülnek a béremelésben. Azért, mert az egyházi iskolák részt vállaltak az önkormányzati oktatási feladatok ellátásában, erre szerződést is kötöttek az önkormányzatokkal.

avagy az igazgató és a szülők


„MEGHÍVÓ

Tisztelettel meghívjuk Önt a 4. sz. Általános Iskola 2/b osztályának rendezett szülői értekezletére. Cím: Gyömrő, Táncsics u. 110. (Vasutas Szakszervezet). Időpont: 1992. július 15., 18.00

a 4. sz. Ált. Isk. 2/b osztályának

szülői munkaközössége”

„A gyömrői 4. sz. Általános Iskola 2/b osztály tanulóinak szülői ellenzik Klein Judit osztályfőnök áthelyezését, egyben kérik az iskola vezetőségét (az igazgatót), hogy az 1992/93. tanévben is Klein Judit legyen a 2/b osztály osztályfőnöke.

14 szülő aláírása”











1992.



A tanulás szabadságáról

Most, hogy a felvételi ponthatárokat naponta közlik az újságok, furcsa érzéseim támadnak. Eszembe jut egy régi történet, a hetvenes évekből, talán az MSZMP X., 1970-es kongresszusa utánról. A kongresszusi irányelvek alapján ugyanis a műszaki egyetemekre felvehetők számának drasztikus emelését rendelte el a párt, és ennek következtében – utólag, tehát valamikor augusztusban – sok százan kaptak értesítést a korábban elutasítottak közül, hogy mégis felvették őket a műszaki egyetemre.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon