A január 10-i választást követően a pedagógus szakmai szervezetek, a szülők és a diákszervezetek képviselői február 5-én ültek össze először a Művelődési és Közoktatási Minisztérium koordinációs titkára, dr. Juhász Árpádné irodájában. A tárgyalás célja az együttműködés formáinak és a résztvevők jogosítványainak tisztázása volt. A koordinátor tájékoztatja a megjelenteket arról, hogy hogyan képzeli el a minisztérium a további együttműködést. Javasolja, hogy szakértői stábként működjünk mostantól a törvény parlamenti benyújtásáig.

Európa felé távolodva

Söpörjünk egy kicsit a magunk háza előtt. Még liberális körökben sem tudott maradéktalanul tért nyerni az a felismerés, hogy az akadémikus, elitista középiskola-koncepció réges-rég a múlté, s a modern közoktatás nem jelentheti a klasszikus gimnázium követelményeinek kiterjesztését az egész 14–18 éves populációra. Amikor a 70-es évek végén lehetőség nyílt Magyarországon a tantervek, tankönyvek desztalinizálására és részben a tananyag depolitizálására, olyan koncepciót követve akartunk visszatérni Európába, amely ott már meghaladottnak számított.

„A közoktatási tárca a közoktatási törvénytervezet további munkafolyamataiba célszerűnek látja bekapcsolni az országos hatókörű érdek-képviseleti szervek, szakszervezetek, szakmai szervezetek és önkormányzatok képviselőit” – írta Dobos Krisztina művelődési és közoktatási minisztériumi helyettes államtitkár asszony december 27-i levelében, s meghívott 33 szakmai szervezetet január 6-ára, választana „belső megegyezésük alapján” összesen 5-7 főből álló szakértői csoportot „saját képviseletükre”.

Ekkor már majdnem két hónapja vitatta a fél ország a Gazsó-féle törvénykoncepció kihajít

A Deák téri általános

iskola Budapest egyik legjobb hírű iskolája, mely az 1948-ban megszüntetett nyolcosztályos evangélikus leánygimnázium épületében működik. Az egyház most visszakéri volt iskoláját, helyesebben azt az épületet, amelyben most a Deák téri iskola működik, s melyet „hanyagság” vagy egyéb ok miatt hivatalosan soha nem is államosítottak.

Az iskola széles körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, 1952 (!) óta tanítanak angol nyelvet, évekkel ezelőtt itt dolgozták ki a 12 osztályos iskola tervét, amit akkor nem sikerült megvalósítani.

A parlamenti pártok tavaly még egyetértettek abban, hogy végre szabad, a „megrendelők” – diákok, szülők – érdekeire építő iskolára van szükség, amelyre az új parlament nem sajnál majd „pénzt, paripát, fegyvert.”

A szakmai és munkavállalói érdekképviseletek már a kezdet kezdetén jelezték, hogy csak az előzetes egyeztetésekre építő, széles társadalmi konszenzusra törekvő anyagot tudnak elfogadni.

Osztálynaplóval legtöbbünk csak úgy került kapcsolatba élete során, hogy az iskolapadban szorongva leste, vajon hol nyílik ki. Pedig jó dolog az osztálynapló. Belevezetik a diákok nevét, születési adatait, szülei nevét és végzettségét, munkahelyét. Idekerülnek még az érdemjegyek, a dicséretek, az intők is.

Fontos dolog az osztálynapló. Az osztályfőnöknek például azért, mert jópofa statisztikákat lehet (és kell) belőle csinálni.

I. tétel – Téma

A Miskolci Bölcsész Egyesületet a város értelmiségének új időkre érzékenyebb csoportja alapította 1989-ben. Alapszabályában megjelölt célja a bölcsészképzés megindítása az e szempontból elmaradott észak-magyarországi régióban. Elnöke Gyárfás Ágnes, az egyik kezdeményező, akinek előző foglalkozása könyvtáros, pontosabban könyvtárigazgató volt.

Előzmények

A pártállam által irányított és szigorúan kézben tartott oktatási rendszer szerkezeti „fellazulására” az 1985-ös oktatási törvény engedett elvi lehetőséget, és ehhez az 1988-tól pályázati úton elnyerhető minisztériumi támogatás nyújtott anyagi forrásokat. Hogy milyen irányban változzon a középiskolák szerkezete, arra az oktatásirányítók közül először Glatz Ferenc miniszter hirdetett programot; a tradicionális nyolcosztályos gimnáziumi szerkezethez kell visszatérni – nyilatkozta.

Sokak számára manapság világosodik meg a sokat idézett „stratégiai ágazat” kifejezés teljes értelme. A kormány programját lapozgatva még az oktatásügy kiemelkedő fontosságára és nagyarányú fejlesztésére gondoltak a pedagógusok.

I. A Borsos-villa

Szentendrén, a Felszabadulás lakótelepen található a Borsos-villa. A századelőn épült kétszintes, kertes, tornácos ház az elmúlt 17 évben óvodaként működött. Szerencsésnek mondhatta magát az a szülő, akinek gyermeke ide járhatott, hiszen a lakótelepen található másik két óvoda nem versenyezhetett a villa nyújtotta ideális körülményekkel. Az óvoda jó hírét adottságain kívül az ott dolgozók lelkiismeretes munkája is növelte. Az intézményt azonban újabban veszély fenyegeti.