Skip to main content

Mondd, fiam, te cigány vagy?

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Osztálynaplóval legtöbbünk csak úgy került kapcsolatba élete során, hogy az iskolapadban szorongva leste, vajon hol nyílik ki. Pedig jó dolog az osztálynapló. Belevezetik a diákok nevét, születési adatait, szülei nevét és végzettségét, munkahelyét. Idekerülnek még az érdemjegyek, a dicséretek, az intők is.

Fontos dolog az osztálynapló. Az osztályfőnöknek például azért, mert jópofa statisztikákat lehet (és kell) belőle csinálni. Van is néhány speciális oldala az osztálynaplónak e célra: Összesített Statisztikai Adatok.

Az egyik ilyen negyvenrovatos táblázat a pedagógus halmazelméleti felkészültségét teszi próbára. A címe: Tanulólétszám-adatok. Lehetne ez hendikeplista is. Ide kell bevezetni az iskolalátogatás alól felmentettek létszámát egészségveszélyeztetés, külföldi tartózkodás és egyéb rendkívüli ok szerint részletezve. A következő rovatok az értelmi, a látás-, a hallás-, a mozgás- és a beszédfogyatékosság miatt részben felmentettek létszámát hivatottak megörökíteni. Majd jönnek a heti hatórások, a kijelölt iskolába áthelyezett visszamaradottak, a testnevelés alól felmentettek, a könnyített testnevelésben részt vevők, a gyógytestnevelésben részesülők.

Ezt követik a „súlyosabb esetek” (gondolom, fontossági) sorrendben: veszélyeztetett, cigány, állami gondozott.

Tapasztalt pedagógusoknak nem probléma kitölteni a rovatokat. Hogy állami gondozott-e a gyerek, könnyű eldönteni. Ha meg piszkos a térde, láthatóan éhezik, kék-zöld a szeme alja és nincs felszerelése – veszélyeztetett.

Viszont jó néhány pedagógusnak komoly lelkiismereti problémát jelent egy tanulójáról dokumentálni, hogy az cigány. Pedig a hatályos jogszabályok anyagilag is érdekeltté teszik ebben: meghatározott „darabszám” felett „cigánypótlék” jár. (A veszélyeztetettek után nem jár „veszélyességi pótlék”.)

Tisztelettel és őszinte kíváncsisággal kérdem a nálamnál tapasztaltabb pedagógusokat: mi alapján döntik el, ki a veszélyeztetett? A gyermekvédelmista megkeresése alapján? Saját tapasztalatból? És első osztály elején?

Ami még ennél is jobban érdekel: hogyan derül ki egy gyerekről, hogy cigány? Látszik? A gyereken? Vagy a szülőkön? A bőrszín? Hányas színfaktor? Koponyatípus? Arcberendezés? Mérik vagy saccolják? Mi van a szőke cigányokkal és a „félvérekkel”?

Persze lehet, hogy az osztályfőnök egész egyszerűen megkérdezi: Mondd, fiam, te cigány vagy? És mi történik, ha a „nyilvánvalóan” cigány gyerek azt válaszolja, hogy nem?! Akkor is ebbe a rovatba kerül? És mindenki más is, akit az osztályfőnök annak vél?


















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon