Skip to main content

Török Monika

(Kocziha Miklós), (Szilágyi Péter), Török Monika: [Olvasói levelek és szerkesztőségi válaszok]

Török Monika: Még mindig jobb… (Beszélő, 1994. július 28.)


Tisztelt Szerkesztőség!


A fenti cikk sajnos a tények felett nagyvonalúan áthullámzó újságírói stílus jó példája. A kép ettől hamissá és a téma komolytalanná válik. Ehhez persze nagyon figyelmesen kell olvasni.

A cikk a második hasáb első mondatának végéig („…komplexumnak”) korrekt. A „komplexum” azonban magyarázatot igényel, ugyanis Makovecz Imre a Solymári Tanács V. B. által ígért, de soha meg nem kapott telekre valóban nagystílű, 12 + 1 osztályos Waldorf-iskola tanulmánytervének első vázlatát készítette el.



Török Monika: Déja vu

Egyenlő pályák – egyenlő esélyek


Az élet persze nem állt meg. A Mészáros Lőrinc Általános Iskola lassacskán igen színvonalas, megyeszerte híres és elismert intézménnyé vált. Az épületet bővítették, korszerűsítették, új és új felszereléssel látták el, ahogy azt kell. 1200 tanulójával, 75 pedagógusával, a német és testnevelés tagozatával a legnagyobb városi általános iskolává vált.

Hogy miért a múlt idő? 1992. november 29-én a ceglédi Római Katolikus Egyházközség hivatalosan visszaigényelte az épületet, hogy ott keresztény szellemű iskolát működtessen tovább.


Török Monika: „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent…”


A zsidó hitközség pénzéből és megbízásából épült Zsidó Gimnáziumot 1952-ben államosították, majd az ELTE tulajdonába került, és tanárjelöltek gyakorló iskolájává vált. Az igen erős gimnázium pár éve ismét újított: a megszokott négy évfolyam helyett a klasszikus nyolcat indította.

A korábban elvett egyházi ingatlanok rendezéséről szóló törvény alapján a Magyarországi Zsidó Hitközség most visszaigényli a gimnáziumot.


Török Monika: Bérfagyasztó…


Várhegyi György: Meglepetéssel értesültünk arról, hogy a közoktatási minisztérium azt a parlamenti döntést, amely a pedagógusok bérének felemelésére kötelezte, úgy hajtotta végre, hogy az alapítványi és magániskolákban dolgozókat különböző indokok alapján kihagyta belőle. Különösen meglepett minket a helyettes államtitkár magyarázata. Ő először is azt részletezte, hogy az egyházi iskolák pedagógusai miért részesülnek a béremelésben. Azért, mert az egyházi iskolák részt vállaltak az önkormányzati oktatási feladatok ellátásában, erre szerződést is kötöttek az önkormányzatokkal.

Török Monika: Lyukasóra


Megyery Rezsőné iskolaigazgató úgy oldotta meg a dolgot, hogy az első és az ötödik osztályokban létrehozta a hittanos–nem hittanos osztálybontást. Még csak arra sem volt szüksége, hogy különösebben nagy feneket kerítsen a dolognak.

Az elsősök esetében már a beiratkozásnál így osztották szét a leendő tanulókat.


Török Monika: Jupiter és az ökrök

avagy az igazgató és a szülők


„MEGHÍVÓ

Tisztelettel meghívjuk Önt a 4. sz. Általános Iskola 2/b osztályának rendezett szülői értekezletére. Cím: Gyömrő, Táncsics u. 110. (Vasutas Szakszervezet). Időpont: 1992. július 15., 18.00

a 4. sz. Ált. Isk. 2/b osztályának

szülői munkaközössége”

„A gyömrői 4. sz. Általános Iskola 2/b osztály tanulóinak szülői ellenzik Klein Judit osztályfőnök áthelyezését, egyben kérik az iskola vezetőségét (az igazgatót), hogy az 1992/93. tanévben is Klein Judit legyen a 2/b osztály osztályfőnöke.

14 szülő aláírása”











1992.


Török Monika: Számháború


Sok kétségünk eddig sem lehetett a dolog felől, az Országos Választási Bizottság azonban április 10-i döntésével nyilvánvalóvá tette, hogy a hatalomnak ötvenezer ember véleménye, aláírása egyszerűen semmit sem jelent.

Az történt ugyanis, hogy kimondták: a közoktatási törvény kétharmadossá tételét követelő népi kezdeményezéshez csatlakozott aláírásokat a továbbiakban nem kell figyelembe venni, durvábban: érvénytelenek. Az ok: nincs mellettük a Szent Személyi Szám. Anélkül pedig nem visszakereshetőek az aláírók.


Török Monika: A törtszámok törvénye


Egy éve már, hogy a Beszélő riportban mutatta be a Kontyfa utcai általános iskolát (1991. március 9., Hogyan lehet másképp iskolát csinálni?). Sári Lajos igazgató akkor arról beszélt, hogyan bontották fel a klasszikus órakereteket, hogyan valósítják meg a valódi fakultációt és a tanulói önkormányzatot. A legtöbb szó akkor arról esett, hogy az iskola általában olyan intézmény, ahol háromnegyed részben gyerekek vannak, mégis az egynegyednyi felnőtt dönti el, mi a jó a többségnek.

Úgy tűnik, a törtszámok azóta is foglalkoztatják a nevelőtestületet. 1991.


Török Monika: Mondd, fiam, te cigány vagy?


Osztálynaplóval legtöbbünk csak úgy került kapcsolatba élete során, hogy az iskolapadban szorongva leste, vajon hol nyílik ki. Pedig jó dolog az osztálynapló. Belevezetik a diákok nevét, születési adatait, szülei nevét és végzettségét, munkahelyét. Idekerülnek még az érdemjegyek, a dicséretek, az intők is.

Fontos dolog az osztálynapló. Az osztályfőnöknek például azért, mert jópofa statisztikákat lehet (és kell) belőle csinálni.


Török Monika: Segítség!

A magyarországi abortuszvitához


Ezek a lányok persze nem tündérek. Többségüknek az általános iskola nyolc osztálya is leküzdhetetlen akadályt jelentett. Tizenévesek vagy a húszon éppen csak túl. Ülnek a lépcsőfordulóban, röhögnek, a szemük koravén. A kórházi hálóing egyenruhaként feszül rajtuk. Egyik cigiről a másikra gyújtanak. Az órájukra nézve egyszerre nyomják el a csikket: itt a szoptatás ideje. Hozzák a gyerekeket. A gyerekek gyerekeit. A lányok pár nappal vannak csak túl a szülésen. De a születésen is: felelőtlen kamaszokból anyákká váltak.

B. A. húszéves.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon