Skip to main content

Lyukasóra

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Megyery Rezsőné iskolaigazgató úgy oldotta meg a dolgot, hogy az első és az ötödik osztályokban létrehozta a hittanos–nem hittanos osztálybontást. Még csak arra sem volt szüksége, hogy különösebben nagy feneket kerítsen a dolognak.

Az elsősök esetében már a beiratkozásnál így osztották szét a leendő tanulókat. Az osztálybontás szervezési problémáiról és következményeiről az igazgatónőtől kértünk felvilágosítást.

Beszélő: Lehetett osztályt választani a beiratkozáskor?

– Minden sokkal egyszerűbbnek bizonyult, mint gondoltuk, magunkra vállaltuk a szervezési munkát. Látható volt, hogy a hittanosok száma nagyjából azonos a nem hittanosokéval, ez magától adta ezt az osztályba sorolást.

Beszélő: Gyakorlatilag vallásos tagozat alakult így ki.

– Igen, és ennek több pedagógiai haszna is van. Egyrészt nem alakulnak ki az ún. lyukasórák a hittannal egy időben, így jobban lehet dolgozni. Másrészt ez a fajta közösség – és itt a hittanosokra gondolok – véleményem szerint olyan többletet fog adni, ami jótékony hatással lesz a tanulmányi eredményekre. Ez az erkölcsiség talán még a párhuzamos, nem hittanos osztályokra is át fog ragadni.

Beszélő: A többi évfolyamot is átalakították?

– Nem lett volna ésszerű megbontani a már bejáratott osztálykereteket. De az alsó és felső tagozat kezdő évfolyamán ennek könnyen belátható indokai voltak. A továbbiakban felmenő rendszerben a teljes iskolai struktúra így fog átalakulni.

Beszélő: Hogyan választották ki a pedagógusokat ezekhez a speciális évfolyamokhoz?

– Különösebb válogatás nem volt, de azok lettek az osztályfőnökök, akik véleményem szerint azonosulni képesek ezzel a szellemiséggel. Reményeink szerint a későbbiekben a katolikus egyház nem csupán a hittan oktatásában, hanem más területen is a segítségünkre lesz.

Beszélő: Az első és ötödik évfolyamok mellett hogyan zajlik másutt a hitoktatás?

– Itt is sikerült némi órarendi átszervezéssel beilleszteni a tanrendbe. Ezt nagyon fontosnak tartom, hiszen eddig csak a nulladik vagy az utolsó órában volt erre lehetőség.

Beszélő: Nem érintett ez hátrányosan más, kötelező óraszámot?

– Csak részben. A nyolcadik osztályban eddig négy kötelező és két fakultációs matematikaóra volt, most ez három kötelezőre csökkent, de a fakultációs kettő megmaradt. A nyolcadikosok nem reklamálták a plusz egy óra matekot.

Ezek szerint minden rendben.






























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon