Bokor Judit

Nyomtatóbarát változat

Az útravaló: van itt valami zavaros egészségügyi vállalkozás. Valahol a XIII. kerületben, az Árpád hídnál. A Vitalorg. Úgy jegyezték be, hogy „egészségügyi szolgáltatásokat szervező kft.”, közben pedig állítólag egy közönséges rendelő. Még a régi tanácstól béreltek ki egy bölcsődét, több évre előre lekötve a feltűnően alacsony bérleti díjat, úgyhogy vitába is keveredtek az új önkormányzattal. Azt mondják, a tb is segíti őket. A vezető éppen az a dr. Kiss Csaba szülész főorvos, akinek mindenféle kétes ügyei voltak a Róbert Károly körúti kórházban, és most folyik ellene egy ügyészségi vizsgálat. Ő az, akivel a tévében az „Ablak” is foglalkozott, meg több lap is annak idején. De persze nem tudjuk, hogy ez az ember valóban kókler, csirkefogó, vagy csupán „nehéz ember”, aki a mindenkori kiskapukat megkeresve igyekezett megvalósítani a szakmai ambícióit, és mindig tele volt ellenségekkel… Szóval utána kellene járni ennek az ügynek…

Kolléga I.: Ennek az embernek a múltjában elvesztett perek sorakoznak, de soha senki nem vonta felelősségre. Mint orvos – nulla, mint üzletember – zseniális. Éveken keresztül megengedhetetlen előnyöket vívott ki az osztálya számára, kísérleti feladatokat vállalt, megállapodásokat kötött üzemekkel stb. Mindenkit megrontott, akihez csak hozzáért. Még a portást is. Tele volt kitűnő pártkapcsolatokkal, most pedig úgy állítja be, hogy ő az előző rendszer áldozata. De kérem, az előző rendszernek csak az lehet az áldozata, aki nem vitte semmire az előző rendszerben… Végül az új igazgató felmondott neki egy ikerhalálügy kapcsán, ami miatt Surján miniszter feljelentést tett az ügyészségen.

Zamecsnyik Péter ügyész: Foglalkozás közben elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárás dr. Kiss Csaba és társai ellen. Még nem tudjuk, lesz-e vádemelés vagy sem. Rendkívül alapos vizsgálattal igyekszünk percről percre rekonstruálni a történteket, és csak utána mondhatunk véleményt. De egy biztos: már eddig is sikerült feltárnunk sok olyan körülményt, amelyek ellentétesek a sajtópublikációkban közzétett részletekkel. És ha esetleg szakmailag elmarasztalható is Kiss doktor, ez számunkra csak egy adalék lehet. A szakmai hiba nem föltétlenül bűncselekmény. Vigyázni kell: ez egy jogilag erősen vitatható bűncselekményfajta.

Kolléga II.: Ez egy méltatlanul meghurcolt ember, kérem. Tele van alkotó lendülettel és újítási kedvvel, és akkor ezt teszik vele. A Vitalorg? Az egy becsületes magánvállalkozás, menjen, és győződjék meg róla a saját szemével…

Kiss Csaba dr.: Nézze, én nagyon szívesen mesélek magának a munkánkról, a terveinkről, de annak nem örülök, hogy a „múltam” miatt vették hírét a vállalkozásnak. Egy évek óta tartó rágalomhadjárat folyik ellenem, és nagyon remélem, hogy az ügyészségi vizsgálat korrektül feltárja az eseményeket, és számomra kedvező eredménnyel fog lezárulni. A „rehabilitálás” szót viszont nem szeretem. Félő, hogy mindenképpen rajtam marad a „kabátlopási ügy” bélyege.

Mit mondhatnék a múltról? Én magamat elfogadhatóan jó és megátalkodottén lelkes orvosnak tartom. Az évek során a kórházban komoly szakmai eredményeket értünk el (pl. a lombikbébiprogramban). A jó kapcsolatainkat a munkánkkal szereztük, és minden előnyt igyekeztünk az osztály javára fordítani. Ha pedig olyan zseniális üzletember lennék, talán nem Trabanton járnék…

Gyöngyösi-parki enteriőr: Angyalföld, Gyöngyösi sétány. Az egykori hírhedt nyomortelep helyén árnyas park, nyüzsgő piac, ABC-áruház. A földszintes panelsor első ajtaján „Szakorvosi magánrendelő” felirat. Tágas előtér, kényelmes székek, üvegasztalok, egészségügyi propagandakiadványok, sok virág. A falon az orvosi rendelések időbeosztása. Belgyógyász, nőgyógyász, sebész, ideggyógyász, természetgyógyász stb. Laboratórium, nőgyógyászati vizsgáló, belgyógyászati rendelő, műtő, WC-k, személyzeti helyiségek. Üde levegő, tisztaság. Mértéktartó kényelem, jó ízlés, korszerűség benyomását keltő berendezések.

Szabó Miklós polgármester: A
Róbert Károly körúti kórház belső ügyeinek minősítésére és szankcionálására nekünk nincs jogcímünk. Ott nem európai ügyek történtek, de ez nem az én dolgom. Az viszont igen, hogy a kerületben lévő potenciális anyagi energiák megfelelő csatornákba terelésével racionálisan használjam az erőforrásokat azért, hogy eleget tudjak azoknak az önkormányzati feladatoknak tenni, amelyekre a költségvetés nem ad elég pénzt. És akkor nyilván feltűnik egy olyan szerződés, amely szerint az egyik fél nem nyer annyit, amennyit a másik. Persze minden szó törvényes benne, mint ma Magyarországon az összes állami vagyonfosztogatás. Minden a jogszabályok mentén lejátszva, kiügyeskedve. Kihasználják a meglévő kapcsolatrendszereket és a jogi anomáliákat… Mert az mégiscsak felháborító kérem, hogy egy ilyen ember, ilyen múlttal és éppen ugyanabban a kerületben, lehetőséget kap arra, hogy a közvagyonon élősködjék. Mert mi áll a bérleti szerződésben? 1999. december 31-ig egy magántársulat, egy kft. megkap egy 180 négyzetméter alapterületű, minden közművel ellátott, nem kifogástalan, de használható intézményi helyiséget, egy bölcsőderészt, olyan jogcímmel, amire példa nincs. Mi az, hogy „egészségügyi sz9lgáltatásokat szervező tevékenység”? És a 180 négyzetméteres alaprajz ellenére csupán 90 négyzetméter bérletéről van szó benne. Ez persze nyilván egy véletlen elírás. Ahogy az is véletlen lehetett, hogy az illető köztudottan régi és igen jó pártkáder volt, és aki ezt az ügyletet a tanács részéről intézte, az is. Szóval, megkapták a helyiséget 240 ezer Ft-ért, amikor egy lepusztult pince bérlete ebben a kerületben 5-700 ezer Ft! És még a közműdíjakat is az önkormányzattal fizettetik meg, így került bele a szerződésbe! Összejátszott itt mindenki… Még a Köjál is pozitívan nyilatkozott, pedig álmennyezetet csináltattak, az pedig egészségügyi intézményben, ahol steril beavatkozások folynak, tilos. Panaszt pedig senki nem tesz ellenük. Mindenki fél, rendszerváltás ide vagy oda. Ez az ilyen emberek ereje. Lehet, hogy én populista vagyok, de akkor is felháborítónak tartom ezt a dolgot. Arról nem tudok, hogy a tb támogatná őket. De egyáltalában nem lepne meg, ha így lenne. Mindent ki tudnak járni maguknak a régi kapcsolataik révén. Hogy mi mit csinálunk? Ne féljen, felemeljük 100 százalékkal a bérleti díjukat! És jövőre majd megint. Amíg el nem érjük a piaci árakat. Az igaz, hogy ők befektettek ott, és egy korszerű egészségügyi intézményt hoztak létre, de én el tudom képzelni, hogy akár megvesszük tőlük, és körzeti orvosi rendelőként üzemeltetjük. Persze, ha maga most elmegy Kiss Csabához, biztosan leveszi majd a lábáról a simulékony modorával…

Perényi László főosztályvezető-helyettes, tb: Vitalorg? Nem emlékszem rá, hogy foglalkoztunk volna velük. Az ilyen típusú magánvállalkozások finanszírozásába mi eddig nem szálltunk be, és a jövőben is csak a főfoglalkozású magánorvosok tevékenységét tervezzük támogatni, teljesítményfinanszírozási alapon.

Kiss Csaba dr.: Vállalkozásunk 1990 májusában jött létre. Mi valóban egészségügyi szolgáltatások szervezésével foglalkozunk. Itt, a Gyöngyösi sétányon lehetőséget biztosítunk orvoskollégáknak magánpraxisuk folytatására, a jövőben pedig létre kívánunk hozni egy rákszűréssel kapcsolatos diagnosztikai állomást, és be akarunk indítani egy igazságügyi szakértői szolgáltatást. Nézze, itt van ennek a rendelőnek a bérleti szerződése. Lát itt egyetlen adatot is a helyiség négyzetméterben kifejezett nagyságára vonatkozóan? Ezzel szemben itt van tételesen lefektetve az a kötelezettségünk, hogy az egész épület közműköltségeinek a 20 százalékát mi fizessük. Kell ennél konkrétabb megállapodás? Ami a bérleti díjat illeti: a havi 20 ezer Ft valóban nem sok. De ez a helyiség, amely akkor, amikor idejöttünk, teljesen használaton kívül állt, úgy le volt robbanva, hogy legfeljebb raktárnak lett volna jó. Mindent mi hoztunk helyre benne, ráköltöttünk jó tízmillió Ft-ot. De ezzel együtt én tudomásul veszem a bérleti díj megemelését az ésszerűség határain belül, mert az infláció mértékével én is tisztában vagyok. Sokat viszont biztosan nem fogunk tudni fizetni, mert akkor becsukhatjuk a boltot. Nekünk jelenleg csak szerény hasznunk van ezen az üzleten: mi biztosítjuk az orvosok számára a fűtött helyiséget takarítással, kis létszámú személyzettel, berendezésekkel, ők pedig óradíjat fizetnek nekünk, és kifizetik az általuk felhasznált fogyóeszközök árát. Az ő vizitdíjuk a betegek felé teljesen rájuk van bízva. Ez ma még nem „egészségügyi intézmény”, így nincsenek egyeztetett áraink. A jövőben persze szeretnénk megszerezni ezt a minősítést, aminek birtokában bizonyos területi ellátási feladatokat magunkra vállalhatnánk, és persze ennek megfelelően részesülhetnénk finanszírozási támogatásban. De jelenleg nem kapunk sehonnan semmit. A mi orvosaink főállásban kórházakban dolgoznak. Ez azért is jó, mert van „kórházi hátterünk”, szükség esetén barátok, ismerősök megmozgatásával el tudjuk helyezni a betegeinket fekvőbetegosztályon. Persze a legtisztább dolog az lenne, ha köthetnénk egy kórházzal egy szerződést a betegeink ellátására. De ez a gyakorlat ma még nem alakult ki… Az az álmennyezet-história? Nevetséges dolog! A kommunális helyiségekben valóban álmennyezet van, de nézze meg a rendelőket: egy speciális burkolóanyaggal borítottuk be a mennyezetet, hogy á panel mozgása miatt bekövetkező repedések ne játszódjanak, ne peregjen miattuk a vakolat. Ez tehát egy borítás, szó sincs itt álmennyezetről…

Papírok, kazetták. Szavak. Feketék és fehérek. Kimondottak és kimondatlanok. Igazak és hamisak. Idáig jutottunk…

• Egészségügy