Skip to main content

Bokor Judit

Bokor Judit: „…kit Anyja vigasztal…”

A feminista teológiáról


Vörös Éva: A teológiában nagyon erősen él az a tradicionális irányzat, amelyben a nő alárendelt. Ez Mózes I. könyvének második fejezetére hivatkozik, amely azt írja, hogy Isten teremtette a férfit, és aztán a férfi oldalbordájából a nőt. Erre vannak utalások az Ószövetségben, később Pál is hivatkozik rá. Eszerint a nő a férfin keresztül kapcsolódik Istenhez, és ezért kell engedelmeskednie a férjének. Mint ahogy Krisztus feje az egyháznak, úgy a nőnek is a férfi a feje. Ezzel szemben van egy másik irányzat, amely szintén a Bibliára hivatkozik, mégpedig Mózes I.

Bokor Judit: Ide nemcsak SZDSZ-eseket várunk…

Megtartotta első ülését a liberális orvosklub


„Ez nem pártrendezvény. Mi, a szervezők, SZDSZ-esek vagyunk, de ez egyszerűen egy liberális orvosklub. Ide mindenki eljöhet, akit érdekel ez az eszmevilág” – mondja dr. Záborszky Katalin főorvos, az SZDSZ egészségügyi tagozatának vezetője. „A tagozat 1990 márciusában alakult meg. Az első egy-másfél évben végigjártuk az egészségügyi rendszer alapkérdéseit, és kidolgoztunk egy tagozati programot.

Bokor Judit: A gyógyító ellátás harmadik szereplője

Interjú dr. Szepesi Andrással, a Társadalombiztosítás Felügyelő Bizottsága tagjával


– A privatizáció helye az egészségügyi ellátórendszerben egy olyan időszakban került előtérbe, amikor ez a rendszer merőben új alapokra helyeződik. A finanszírozás átalakulása új perspektívákat nyit valamennyi szektorban.

A költségvetésből fenntartott, állami egészségügyről a biztosítási alapon működtetett egészségügyre való áttérés hosszú folyamatát éljük. Különösen nehézzé teszi ezt az átalakítást az a specialitás, hogy közben nem tehetjük ki a „tatarozás miatt zárva” táblát.


Bokor Judit: „Mi nem túlélni akarunk…”

Bemutatkozik egy működő egészségügyi magánvállalkozás


V. P.: Anyavállalatunk, az Elbit izraeli számítástechnikai és híradástechnikai cég kb. 1,5-2 éve kezdett érdeklődni a magyar egészségügyi piac iránt. Sokáig elhúzódó alkuk, tárgyalások után létrejött a megállapodás, és attól számítva 3 hónap alatt átépítették azt a kihasználatlan raktárépületet, amelyet a kórház – bérleményként – a rendelkezésükre bocsátott. Erre a munkára mintegy 50 millió Ft-ot fordítottak, míg a beépített műszerek értéke 5 millió dollár körüli. Ezek a gépek valóban csúcstechnológiát képviselnek.

Bokor Judit: „Liberális orvosklubok kellenének!”

Beszélgetés dr. Sal Istvánnal, a Magyar Orvosi Kamara titkárával


– A privatizáció és a vállalkozás tulajdonképpen elválaszthatatlanok egymástól. Az ankéton megjelentek nagy száma mutatja, hogy a téma nagyon érdekli az egészségügyben dolgozókat. Aki erre a fórumra elment, meg szerette volna ismerni a kormányzat koncepcióját és a liberális alternatívát. Sajnos azonban egyik sem derült ki… Ezzel kapcsolatban a Magyar Orvosi Kamarának saját, kidolgozott koncepciója nincs; nem is feladata, hogy ilyennel rendelkezzék.

Bokor Judit: Elásták a csatabárdot?

Megállapodtak az önkormányzattal a XIII. kerületi körzeti orvosok


Amikor az egészségügyi reform lehelete megcsapta a körzeti orvosok háza táját, a XIII. kerületben bizalmatlansági válság robbant ki az orvosok és az önkormányzat között. A vita középpontjában először az önkormányzat hatáskörének kérdése állt (Beszélő, 1991. április 20., május 11., május 25.). A csata – úgy látszik – azóta is dúl; az elmúlt hetekben több lap hírt adott különböző összeütközésekről.

Bokor Judit: Gyalogtúra a Gyöngyösi sétány körül


Az útravaló: van itt valami zavaros egészségügyi vállalkozás. Valahol a XIII. kerületben, az Árpád hídnál. A Vitalorg. Úgy jegyezték be, hogy „egészségügyi szolgáltatásokat szervező kft.”, közben pedig állítólag egy közönséges rendelő. Még a régi tanácstól béreltek ki egy bölcsődét, több évre előre lekötve a feltűnően alacsony bérleti díjat, úgyhogy vitába is keveredtek az új önkormányzattal. Azt mondják, a tb is segíti őket. A vezető éppen az a dr.

Bokor Judit: „Játszani is engedd…?”


Kocsis András vagyok, 41 éves, nős, két gyermek apja. Építészmérnök, közgazdász és politológus diplomákkal rendelkezem. A Kockázat Nemzetközi Befektetési Tanácsadó Részvénytársaság elnöke vagyok; nagyvállalkozó, bár ezt a kifejezést nemigen szeretem. Nyugati vonatkozásban ez sokkal nagyobb tőkemozgások irányítását jelentené.

Beszélő: És a Független Kisgazdapárt elnöke mellett működő tanácsadó testület…?

K. A.: Annak sohasem voltam a vezetője. Aki ezt mondja, téved.




Bokor Judit: Hímezz lelkedre gyöngyös takarót

A világkiállítás sajtója


Alig ébredtünk fel az újévi másnaposságból, amikor Baráth Etele kormánybiztos Magyar Hírlapnak tett nyilatkozatából már megtudhattuk, hogy a Programiroda költségvetésének 100 milliós lefaragása következtében az iroda megbénul, holott a kiállítás teljes egészében megrendezhető volna külföldi tőke bevonásával, a kormány és a főváros minimális áldozathozatala mellett. Demszky Gábor főpolgármester ugyanakkor a 168 órának adott nyilatkozatában félti az országot az örökölt elképzelés megvalósításával járó kockázattól, és csupán járulékos rendezvényeket kívánna a fővárosban tartani.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon