Skip to main content

Fehér korall

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A múlt esztendőben kevesebb gyerek került ki a magyar anyákból, mint bármikor ebben az évszázadban. A férfiak születéskor várható élettartama 65 év alá került, az ország népe rekordütemben fogy, 2020-ra csupán kilenc és fél millióan leszünk – írta múlt hét szerdán a KSH Népességtudományi Intézetének jelentése alapján a Népszabadság, a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet. A „keresztény-nemzeti” orgánumok, az Új Magyarország és a Pesti Hírlap nem írtak semmit.

Egyre többen lesznek, akik nem élik át a gyermeknevelés élményét, akiknek egy testvér sem adatik, akik vénségükre egyedül maradnak. A magányos öregasszonyok országa leszünk, felborul a nyugdíjrendszer.

A népességfogyásról értelmesen disputálni azok miatt a legnehezebb, akik a legtöbbet beszélnek róla. Őket ugyanis egy premodern életfelfogás, életmód és családmodell pusztulása izgatja, ezt nevezik nemzetpusztulásnak. Az ő nemzetüket csak az mentené meg, ha eltűnne az öregekről való gondoskodás minden intézményes formája, ha a megszületett gyermekeknek ismét csak fele-harmada érné meg a felnőttkort, ha a zárt családi munkamegosztásba nőnének bele a gyermekek, és abba bezárva élnének az asszonyok. A magyar nemzet azért nem pusztul el, mert modern nemzet, azért nem pusztul el, amiért a főfoglalkozású nemzetféltők nemzete elpusztul; azért nem pusztul el, mert nem a főfoglalkozású nemzetféltők nemzete. Ezért nem tudnak a főfoglalkozású nemzetféltők úrrá lenni identitástudatuk zavarain, és ezért kell azokat a nemzetre rávetíteniük.

Ez a század a premodern népek tömeges pusztulásának a százada. A Worldwatch Institut ez évi jelentése szerint egyedül Brazíliában 87 nép tűnt el a század első felében. A múlt század eleje óta eltűnt az észak-amerikai nyelvek egyharmada, az ausztrál nyelvjárások kétharmada. Michael Krauss előrejelzése szerint a világ nyelveinek fele egy évszázadon belül kihal. A szakemberek szerint azok a nyelvek vannak biztonságban, amelyeket legalább félmilliós anyanyelvi közösség beszél. A mi kék bolygónk nyelveinek 95%-át ennél kevesebb ember beszéli.

A valóban pusztulófélben lévő népek többsége ott él, ahol a leggazdagabb az állat- és növényvilág, ahol a földkerekség legrégebbi és legbonyolultabb ökoszisztémái léteznek. Ezek az ökoszisztémák együtt pusztulnak a bennük élő népekkel. A mangroveerdőket kiirtják, a bennszülötteket integrálják, belőlük segédmunkások, városi munkanélküliek, koldusok és kurvák lesznek, a mangrovemocsarakból elszabadult iszap belemosódik a tengerbe, a korallzátonyok felett lebegő üledékköd, a korallzátonyokat beborító talajtakaró eltakarja a napfényt. Napfény híján a korallok átlátszó szöveteiben élő mikroszkopikus algák, a zooxanthellaek nem tudják ellátni a fotoszintézisből származó táplálékkal és oxigénnel a korallokat. A korallok a környezeti változások hatására kivetik magukból a zooxanthellaeket, és kifehérednek.

A korallzátonyok félmilliárd éves ökoszisztémák. Náluk régebbieket és gazdagabbakat nemigen találunk a Földön. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor 60 százalékuk 20-40 éven belül elpusztul. A magyarság, ha a jelenlegi – valóban riasztó – tendenciák folytatódnak, negyven év alatt tíz százalékot fogy.

A népek pusztulása nem demográfiai jelenség. A pusztuló népeknél rendszerint több gyerek születik, és kevesebb az abortusz, mint azoknál, amelyek elnyelik őket.

Mi azért fogyunk, és más modern népek is azért fogynak, mert kifehéredik a kék bolygó növény-, állat- és embervilága.

Ez ellen azonban a pusztuló premodern nem tehet semmit. Talán a posztmodern.


















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon