A kormány és a vezető kormánypárt exponensei a fenti fenyegetéssel igyekeztek terelgetni a választókat. A jelek szerint nem átütő eredménnyel. Ha megnézzük a hivatalban lévő kormány képviselőjelöltként fellépő tagjaira leadott voksok számát (összesen 69 051), azt tapasztaljuk, hogy a velük szemben győzedelmes MSZP-jelöltekre 2,35-ször annyi szavazatot (165 078) adtak le a szavazópolgárok. (A pontosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy egy győztes SZDSZ-es, és nem MSZP-s.)
Az Antall-kormányok teljes garnitúrájából a legjobb eredményt Kupa Mihály érte el (26,06%), nemhiába ült ki az MDF-frakcióból. Az aktív kormánytagok közül Schamschula György vezet (23,3%), a legszerényebb eredményt Tarján Lászlóné, az Egyesült Kisgazdapárt képviselője, államtitkár érte el (3,21%). De alig előzik meg őt a többi egyesült kisgazdák, Bárdos Balázs (3,47%) és Kiss Gyula munkaügyi miniszter (3,9%), valamint az MDF-es Pongrácz Tibor államtitkár (8,48%) és Kelemen András államtitkár (9,75%). Érdemes még kiemelni néhány MDF-vezér szereplését. Zimányi Tibor 8,08%, Grezsa Ferenc 9,56% és Farkas Gabriella alelnök 9,73%. Az MDF-színekben induló Munkástanács-vezér, Palkovics Imre 9%-os eredménye tanulságos ellenpontja az MSZOSZ-vezérek (Paszternák, Schalkhammer, Bársony András) elsöprő eredményeinek.
Az Antall-kormányok miniszterei, államtitkárai és helyettes államtitkárai:
MDF:
Ferencz Csaba (25,69%)
Schamschula György (23,3%)
Fekete György (22,51%)
Szabó Iván (20,9%)
Szendrei László (18,81%)
Meggyasszai László (17,07%)
Bába Iván (16,17%)
Horváth Balázs (15,28%)
Raskó György (15,25%)
Sárossy László (15,2%)
Dobos Krisztina (14,96%)
Katona Tamás (14,63%)
Józsa Fábián (13,82%)
Pusztai Erzsébet (13,43%)
Szabó Tamás (13,19%)
Kálmán Attila (12,92%)
Gyurkó János (12,48%)
Sepsey Tamás (12,13%)
…
Siklós Csaba (10,82%)
Kelemen András (9,75%)
Pongrácz Tibor (8,48%)
A listás szavazati arány 11,73%
KDNP:
Latorczai János (11,49%)
Pálos Miklós (20,33%)
Listás szavazati arány 7,06%.
EKgP:
Kiss Gyula (3,9%)
Bárdos Balázs (3,47%)
Gergátz Elemér (3,28%)
Tarján Lászlóné (3,21%)
Listás szavazati arány 0,82%.
FKgP:
Győriványi Sándor (6,77%)
Listás szavazati arány 8,85%.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 9 hét
8 év 35 hét
8 év 38 hét
8 év 38 hét
8 év 40 hét
8 év 40 hét
8 év 40 hét
8 év 42 hét
8 év 43 hét
8 év 43 hét