Skip to main content

Útalapadatok

Vissza a főcikkhez →


Az útalapba a múlt évben nem egészen 12 milliárd forint folyt be, és gyakorlatilag ugyanannyi folyt ki. A bevételek négyötöd része az üzemanyag árába beépített adóból származik, mintegy másfél milliárd forint pedig hitelből. A pénznek kicsit több mint a felét (54 százalékát) fordították fenntartásra és üzemeltetésre, 46 százalékát pedig utak építésére és korszerűsítésére. Megépült 107 km közút, 10 km kerékpárút, egy híd és egy közúti felüljáró. Korszerűsödött 19 km út, 16 híd és felüljáró, valamint 15 csomópont.

Az idén már 15 milliárd forint fog befolyni az üzemanyagárba beépített adóból, s ismét felvesznek másfél milliárd forint hitelt. Nominálértékben összesen 50 százalékkal, reálértékben 25 százalékkal lehet többet költeni, mint tavaly. Fejlesztésekre reálértékben több mint 40 százalékkal többet költenek majd. Ennek az összegnek kb. fél százalékát költik majd kerékpárutak építésére, és ebből a fél százalékból négyszer annyi kerékpárutat tudnak megépíteni, mint tavaly.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon