Skip to main content

Hatezer éves a magyar gatya

Vissza a főcikkhez →


A Bajcsy-Zsilinszky Körnek az MDF népnemzeti szárnyán otthonra lelt tagjai megvásárolhatták itt Szendi József csendőr őrmesternek az MDF Miskolci Szervezete által kiadott nagy hírű (üldözött) művét, a Csendőrsorsot: „… alig volt nap, hogy valahol lefogásokat ne kellett volna végezni. Az úgynevezett Békepárt (így hívták ekkor a Kádár vezette kommunista pártot – r. s.) vezetőségét Bajcsy-Zsilinszky Endrével az élén, Tartsay századost és társait, Kővágó József honv. szds.-t stb. Nem kevésbé a munkaszolgálatból megszökött zsidók elfogását, akik a Hungarista Párt hamisított igazolványaival követtek el gyilkosságokat, főleg a Hungarista Párt tagjai ellen. Dálnoki Miklós Bélának és Faragho Gábornak, a csendőrség volt felügyelőjének az oroszokhoz való átállása után a propagandának bedőlt néhány honvédtiszt hazaellenes működését rövid időn belül sikerült felszámolni, és a Margit körúti fogházba helyezni őket.”

80 forintért adták a Nibelung-ének magyar eredetét bizonyító füzet darabját; 150 forintért Az ősmagyarok vallása és kultúrája című monográfiát, melyből kiderült, hogy „a Tibet szó: Tó Bő Tájból származik”, és „hogy az idő megállt hatezer évvel ezelőtt, mert mind a két helyen – az Eufrátesz mellett és a Duna völgyében – ugyanolyan gatyában ballagott a magyar”.

Szerkesztőségünk legértékesebb szerzeménye Justus: Keresztény pénz, zsidó pénz és zsidókérdés című hatvannyolc évvel ezelőtt megjelent munkája. Ez 600 forintba került: „A legrégibb időktől kezdve állandó volt a panasz a zsidóság piszkos üzelmei, erkölcsrontó praktikái, csalásaik, uzsorájuk, lopott, csempészett holmi árulása, adókijátszásai ellen. (…) A magyar zsidó fajvédő sajtó volt, és ma is a legnagyobb destrukció terjesztője minden téren, ide becsempészve a különböző külföldi pártalakulatok a liberalizmus, demokratia, radikalizmus, szociáldemokrácia magyar torzfajait, melynek alapgondolata csak egy – a filosemitizmus. (…) De van újra magyar, keresztény sajtónk, ennek támogatása ma minden magyar hazafi kötelessége, azért minden magát magyarnak és kereszténynek érző polgár csak a Szózatot, Népet, Új Nemzedéket, Magyarságot, Nemzeti Újságot vagy Új Lapot és mint havi folyóirat »A Cél«-t – minden más lap, sajnos, zsidólap – olvasson és fizessen elő, hogy a magyar közvélemény újra egy magyar, és nem egy palesztinai állampolgár felfogását tükrözze vissza.”

(A magyaros mondatszerkezeteket – filosemita nyelvérzékünket legyűrve – eredeti szépségükben adjuk vissza.)








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon