R. S. [Révész Sándor]

Nyomtatóbarát változat

Borgulya Gyula őrnagy, aki 1991 őszén nagy feltűnést keltő interjúban magyarázta el a Pesti Hírlap olvasóinak, hogy miért lenne helyesebb a cigánysággal szemben az alkotmányos alapelvek helyett a faji diszkrimináció elveit alkalmazni, az Esti Hírlap hétfői számában a fővárosi zsebtolvajok tevékenységéről számol be. A beszámolóból kitűnik, hogy az őrnagy úr a számtanhoz is ért annyira, mint a ciganológiához.

Idézünk: „A fővárosban hétköznapokon 25-30, hét végén átlagosan 60-70 áldozata van a hivatásszerűen működő mintegy 2200 zsebtolvajnak. Hatvan-hetven 3–5 fős zsebescsoport járja állandóan a várost…” „A múlt évben 4600 zseblopás történt Budapesten, az idén az első félévben már 2600.”

Az összesített adatokból kiderül, hogy tavaly 12-13, idén 14-15 zseblopás jut átlagosan egy napra. Ebből vagy az következik, hogy tavaly és az idén nem voltak se hétvégék, se hétköznapok, vagy az, hogy Borgulya úr az áldozatokat a családtagjaikkal együtt számolja.

Hatvan-hetven 3–5 fős zsebescsoportba összesen 180–350 zsebes találhat munkát. Ezek szerint a hivatásszerűen működő zsebtolvajok legalább 85 százaléka börtönben ül, nyaral vagy munkanélküli.

„A befutott ügyek átlaga alapján úgy tűnik, hogy két »nyúlásból« összejön napi 15-20 ezer, fizetésnapokon 60-70 ezer is.” Ha sok fizetésnapi nyúlást feltételezünk, és negyvenezerrel számoljuk a nyúlások párját, akkor sem haladhatta meg a hivatásos zsebesek havi átlagjövedelme tavaly a hétezer forintot. Nem csoda, ha többségük inkább a munkanélküli-segélyt választja.

• Belföld