Skip to main content

Borgulya úr és a matematika

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Borgulya Gyula őrnagy, aki 1991 őszén nagy feltűnést keltő interjúban magyarázta el a Pesti Hírlap olvasóinak, hogy miért lenne helyesebb a cigánysággal szemben az alkotmányos alapelvek helyett a faji diszkrimináció elveit alkalmazni, az Esti Hírlap hétfői számában a fővárosi zsebtolvajok tevékenységéről számol be. A beszámolóból kitűnik, hogy az őrnagy úr a számtanhoz is ért annyira, mint a ciganológiához.

Idézünk: „A fővárosban hétköznapokon 25-30, hét végén átlagosan 60-70 áldozata van a hivatásszerűen működő mintegy 2200 zsebtolvajnak. Hatvan-hetven 3–5 fős zsebescsoport járja állandóan a várost…” „A múlt évben 4600 zseblopás történt Budapesten, az idén az első félévben már 2600.”

Az összesített adatokból kiderül, hogy tavaly 12-13, idén 14-15 zseblopás jut átlagosan egy napra. Ebből vagy az következik, hogy tavaly és az idén nem voltak se hétvégék, se hétköznapok, vagy az, hogy Borgulya úr az áldozatokat a családtagjaikkal együtt számolja.

Hatvan-hetven 3–5 fős zsebescsoportba összesen 180–350 zsebes találhat munkát. Ezek szerint a hivatásszerűen működő zsebtolvajok legalább 85 százaléka börtönben ül, nyaral vagy munkanélküli.

„A befutott ügyek átlaga alapján úgy tűnik, hogy két »nyúlásból« összejön napi 15-20 ezer, fizetésnapokon 60-70 ezer is.” Ha sok fizetésnapi nyúlást feltételezünk, és negyvenezerrel számoljuk a nyúlások párját, akkor sem haladhatta meg a hivatásos zsebesek havi átlagjövedelme tavaly a hétezer forintot. Nem csoda, ha többségük inkább a munkanélküli-segélyt választja.










Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon