Skip to main content

Beszélő hetilap, 26. szám, Évfolyam 6, Szám 27

(Dr. Borsik János): Tisztelt Szerkesztőség!

Laki Mihály: Berecz, a pofozóbábu

(Turi Ferenc): Tisztelt szerkesztő úr!

Vezér Erzsébet:

Zádori Zsolt: Palackozott üzenetek

Kőszeg Ferenc: Indivisibiliter et inseparabiliter

Kőszeg Ferenc: Ha a Zwack most nem megy el…

Solt Ottilia: Vér és olaj

zzs [Zádori Zsolt]: Helyet a sajtónak!

Révész Sándor: Kinn a bukás, benn a farkas

Seres László: …a „jó kormányról”

Gereben Ágnes - N. L. [Neményi László] - [Neményi László]: A kontinens elszigetelődött / Franciaország masírozik / Régi-új elnökök

Bíró Béla: Egy külvárosi Machiavelli

Gáll Ernő: A szoborháború és háttere

Bada Györgyi: Kutyameleg

Sajó András: Az átmenet lezárult, örökítsük meg

Veres István: Pesti aranyláz

Az Egis jelenség

Szirányi János: A műtét valóban elkerülhetetlen?

Kérdések a Rádió közszolgálatiságáról

Faragó Judit: A Rádióról

Szigeti István: „Szabad cselekvés, tiszta játék…”

Sáry Lászlóval beszélget(ne) Szigeti István

Bán Zoltán András: A galléros kísértet

Hajdu István: Klasszicizmus

Tar Sándor: A mi utcánk

11. A bódé

Bikácsy Gergely: Ariran

[Kisbali László]: Új király alatt könnyen vagyon az országoknak dolga

Sarkadi Ilona: Kritika, Nádas-portréval

(borz) [Bori Erzsébet]: Holmi 1994/6.

–Vas [Havas Fanny]: Sárm Aznavúr

: [A szerzőről és a kiadóról]

K. ZS. [Kárpáti Zsuzsa]: Nemzetközi Bartók Fesztivál

Vidám zenés nyarunk lesz? 3.

Maloschik Róbert: Láthatatlan tömegsírok – Holocaustemlékezés

Kováts Albert: Farkas István

(Jakubovich Zoltán) - Zádori Zsolt: [Olvasói hozzászólás és szerkesztőségi válasz]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon