Skip to main content

Helyet a sajtónak!

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Képriport


Nagy dömpingje van most a kongresszusoknak, küldött-, frakció- és választmányi gyűléseknek. Ez választások után így természetes. De sajnos, többnyire zárt ajtók mögött zajlanak. Egyetlen jelentős kivétel az MSZP koalíciót szentesíteni hivatott rendkívüli kongresszusa volt.

És ha már így alakult, ott lehettek a sajtó képviselői is. Egyesek MSZP-s képviselőként, mások a tájékoztatás egyszerű napszámosaként. Az egyik honatya, aki Csongrádon pártja akarata ellenére nyerte el mandátumát, sötét (jaruzelskis) szemüvege mögé rejtezett. De nem volt hatásos a mimikri, az embersűrűs terem egyetlen tisztása épp Hajdú János körül alakult ki. Az ifjú jogász-vízipólós (jó tanuló-jó sportoló) ugyanazon megyei képviselőcsoportból – szolid gyorsasággal hagyta magára.

Bezzeg a másik (szocialista-hívő) zsurnaliszta képviselőt körüldongták. Ez érthetően jó kedvre hangolta. Hegyi Gyula jókat kacagott pártelnöke poénjain (bár kissé közvetlennek, bratyizósnak tűntek, l. a leendő parlamenti elnök kiengedése dolgára) és pirosra tapsolta tenyerét, amikor az MSZP támogatói között – a húsdarálótól (Köztársaság tér!) Peugeot-ig – ajándékokat sorsoltak ki.

A kollégák mindeközben végezték dolgukat. Konstatálták, hogy, a négy ellenzők bánatára, a küldöttek elfogadták a koalíciós megállapodást, meghallgatták Csige Józsefet, aki Balmazújvárosba egy jó birkapaprikásra hívta meg a pártvezetőket, fotóztak, filmeztek, jegyzeteltek. A sarkokban állva, a lépcsőn vagy a hátsó padsorokban ülve.
Nem így a Tv-Híradó platinaszőke kisügyese. Ő ugyanis az épp e vasárnapra beérett szakmai tapasztalatára építve gyorsan helyet foglalt az első sorban, a szónoki emelvénnyel szemben! Tudván tudva, itt nem marad le semmiről. Csakhogy egy idő után jöttek a törökök, az MSZP slusszra érkező jelesei. De Katica nem szállt el. Sőt a zavarodott státusférfiak udvariasságát kihasználva nőiesen csinos szütyőjének (urbánusul: ridikül) is helyet biztosított. Így aztán a fotós és filmes kollégák (tv-híradósok is!) az MSZP új vezérkaráról egy szenzációs képpel szolgálhattak. A foci-vb-re tekintettel az összeállítás: Baja (csereként Békesi) – Kovács L. – Szekeres – Gaál – Liebmann – szütyő – Szabó Z.







Kétségkívül ügyes módja a vezetőségbe kooptálásnak, még ha most csak ideiglenesen is. Igazi forradalmár, aki ott áll, ül… riportalanyai oldalán. S ha kell, beszél is helyettük.

Arra azért kíváncsiak lennénk: vajon a talpraesett és tapintatos kolléganő szerint egy lestrapált nejlonszatyornak is hasonló esélye lett volna a póttagságra, mint a formatervezett szütyőnek?

Fotók: Horváth Ernő



















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon