Skip to main content

zzs [Zádori Zsolt]

zzs [Zádori Zsolt]: A virtuális ágymegszüntetéstől a kórház-átalakításig

Beszélgetés Lépes Péterrel, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkárával


Mi tette mára elkerülhetetlenné a kórházleépítést, -megszüntetést?

Kórház-átalakításokról van szó. A magyar egészségügy strukturális válságban van, ahhoz, hogy ezt feloldjuk, mindenképp hozzá kell nyúlnunk az eddigi rendszerhez. A kapacitásokat a szükségletekhez kell alakítani. Néhány példa: a jelenlegi születések száma a hetvenes évek közepinek a 60%-a, de az akkor felfuttatott szülészeti és gyerekgyógyászati kapacitás lényegében változatlan. A lakosság elöregedőben, Budapest egyes kerületeiben pl.


zzs [Zádori Zsolt]: Lobog a láng Szarajevóban!


Sandra Dudrovic meggyújtotta fáklyájával a központi kandeláber tüzét. A chileiek, fittyet hányva a hidegnek, kabát és kalap nélkül jelentek meg. Jól jártak a szarajevóiak: a rendkívüli helyzetre való tekintettel – a kereskedelemben és a vendéglátóiparban dolgozók kivételével – kétnapi extra szabadsághoz juthattak.

Néhány hír 1984 februárjából, amikor a jugoszláviai Szarajevóban a XIV. Téli Olimpiai Játékok zajlottak.


zzs [Zádori Zsolt]: Kényelmi politizálás


Horn Gyula a hétvégén a hűvösvölgyi Nagy-réten megrendezett munkásjuniálison Bokros Lajos 16 milliója kapcsán arról beszélt, hogy eztán hozzá kell szoknunk a pénzügyi csúcspozíciókban ülők kiemelt fizetéséhez.

zzs [Zádori Zsolt]: A vasököl és a Szentjobb


A hétvégén tartja kongresszusát az MSZOSZ. Ma már erős és tekintélyes, kegyeiért parlamenti pártok versengenek. Néhány éve még nem volt így. Befolyását nem a munkahelyeken, a satupadok és almásrekeszek mellett, hanem a piros műbőrrel párnázott ajtajú, tárgyalókban és bensőséges pártirodákban szerezte meg.

zzs [Zádori Zsolt]: Baseballütő kontra sodrófa

A cigányok ellenálltak támadóiknak


Május 18., este, a Köztársaság téren. A legnagyobb párt székházában is elcsitultak a politikai viták, villanyoltás előtt az ügyvezető elnök is nyugodtan megihatta a nap első pezsgőfröccsét. Az ország legnagyobb színházába is gyülekeztek az opera szerelmesei.

A téren bolygó lelkek: öregek, gyerekek, ifjak, kutyák. Alvás előtt egy kis mozgás, egy szippantásnyi friss lég, meg majd az eb is reggelig nyugton marad.


zzs [Zádori Zsolt]: A gondolatkísérlet próbája a megevés


Két hete a lakitelki politikai víkendek egyikén Pető Iván arról beszélt, hogy szeretné, ha Magyarországon nemcsak kétféle, egymást kizáró koalícióval lehetne elképzelni a kormányzást, hanem többféle variációnak is lehetne esélye. Majd a Népszabadság tudósítójának hozzátette: a józan ész alapján nehezen magyarázható az SZDSZ és az MDF összebékíthetetlensége. És ugyancsak eme józan ész szerint akár a Fidesz, a KDNP, az MDF, illetve az SZDSZ közötti polgári együttműködés is létrejöhetne.

zzs [Zádori Zsolt]: Pofára vagy pártra


A hétvégi önkormányzati választás egyik nagy újdonsága volt, hogy a tízezer főnél nagyobb települések is közvetlenül választhatták polgármestereiket. 1993–94-re – különféle okokból és intenzitással – már mindegyik párt támogatta ezt a törvénymódosítást. Azt azonban senki sem tudhatta előre, hogy a választók a nagyobb település első emberét az ismertség, elismertség vagy párttámogatás alapján választják.

Vasárnap mindenesetre 103 város első alkalommal közvetlenül választó közössége 55 helyen újraválasztotta az egykor közvetve a hivatalába került polgármesterét.


zzs [Zádori Zsolt]: A műsorváltoztatás joga


A Magyar Televízió elnöke hétfőn saját hatáskörben úgy döntött, leveszi a csütörtök esti műsorról Martin Scorsese: Krisztus utolsó megkísértése című filmjét. Mint mondotta: karácsony közeledtével nem kívánnak vallási témájú érzelmi vihart kavarni. Alelnöke, Székely Ferenc fogalmazásában ez már így hangzott: ideológiai meggondolások nélkül döntöttek. Ha ennyire nem akarják, engedünk a kérésnek. Álláspontjuk a film jövőjét illetően sem volt azonos. Horváth Ádám szerint az év telis-tele van keresztény ünnepekkel, így nincs esély a bemutatására. Székely nem tartja kizártnak, hogy a nov.

zzs [Zádori Zsolt]: Pilisvörösvár: svábok, romák, grafológusok


A tizenhárom ezer lakosú Pest megyei nagyközségben két kisebbségi önkormányzat felállítását is kezdeményezték. Az egyik a XVIII. században letelepült és azóta is a falu lakosságának nagy részét adó sváboké-németeké (frankoké); a másik, a különösen 1945 után egyre nagyobb lélekszámú cigányságé lehet.

A tehetős nagyközséget mind a mai napig sváb településként tartják számon, dacára annak, hogy a nagyszámú betelepülő lényegesen módosította az etnikai arányokat, és az őslakosok is meglehetősen eltávolodtak eredeti kultúrájuktól, nyelvüktől.


zzs [Zádori Zsolt]: Főnix a sajtópiacon – Köztársaságból Respublikába

Szponzorok piaca


1992 áprilisában jelentkezett először a nyugati hírmagazinok (Spiegel, Newsweek, Time) mintáját követő képes hetilap, a Köztársaság. Az első főtulajdonosuk a kínai államadósság megvételében bízva támogatta őket. De a remények szertefoszlottak, így a Köztársaság 1992 októberében szünetelt. Az újabb mecénás 1993 áprilisáig bírta pénzzel. A májusi számok költségét a szerkesztőség vergődte össze. Ekkor egy lapszám teljes költsége kb. 2,7 millió Ft, ennek finanszírozására – bár több ajánlatot kaptak (pl. Jürg Marquard, Corvinbank) – ez év márciusáig senki sem vállalkozott.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon