A címben szereplő mondattal válaszolt Dávid Ilona, a Nemzetközi Egészségügyi Szolgálat (angol rövidítése IMS) vezetője lapunk azon kérdésére, hogy mi kell ma Magyarországon egy sikeres egészségügyi vállalkozáshoz. Úgy tűnik, náluk mindhárom tényező megvan.
A Fórum frakciója a parlamentben – talán épp Szabó Iván frakcióvezetőnek is köszönhetően, de a két kormánypárt ügyetlenkedése kínálta lehetőségeket kitűnően kihasználva – úgy tűnik, megtalálta a helyét. A két lehetőség közül, hogy a vélt régi dicsőségein csámcsogó, az ország legkisebb óriás, vagy egy szorgalmas, éles szemű, az ország legnagyobb törpe frakciója legyen, a második, a szerencsésebbik, vagyis az utóbbi mellett döntött.
Nagy dömpingje van most a kongresszusoknak, küldött-, frakció- és választmányi gyűléseknek. Ez választások után így természetes. De sajnos, többnyire zárt ajtók mögött zajlanak. Egyetlen jelentős kivétel az MSZP koalíciót szentesíteni hivatott rendkívüli kongresszusa volt.
És ha már így alakult, ott lehettek a sajtó képviselői is. Egyesek MSZP-s képviselőként, mások a tájékoztatás egyszerű napszámosaként. Az egyik honatya, aki Csongrádon pártja akarata ellenére nyerte el mandátumát, sötét (jaruzelskis) szemüvege mögé rejtezett.
A Liga többsége felismerte, hogy a megegyezés „az a keskeny palló, ami esélyt adhat arra az útra, amit a teljes széteséstől a megerősödésig már sokan megjártak” – nyilatkozta lapunknak Őry Csaba, a Liga lemondott elnöke az egységet helyreállítani hivatott rendkívüli küldöttgyűlés „első napja” után (Beszélő, január 27.). Most, az április 23-i „második nap” után a kérdés továbbra is nyitott: törik-e vagy hajlik a szövetség.
A kettő közötti „szünetben”, ha kevésbé látványosan is, de folytatódott a küzdelem a szemben álló felek között.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét