Skip to main content

„Kemény tőke, jó vezetés és hosszú levegő kell…”

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Egészségünkre…


A címben szereplő mondattal válaszolt Dávid Ilona, a Nemzetközi Egészségügyi Szolgálat (angol rövidítése IMS) vezetője lapunk azon kérdésére, hogy mi kell ma Magyarországon egy sikeres egészségügyi vállalkozáshoz. Úgy tűnik, náluk mindhárom tényező megvan. Mindenesetre az országban a legkorábban indult privát gyógyászati centrum már jó 3,5 éve állja a még kialakulatlan piacon egyre élesedő versenyt.

1989-ben született az ötlet, hogy 100%-os külföldi (izraeli) tulajdonú egészségügyi kft.-t hozzanak létre, ami az állami ellátás mellett, némelykor azzal párhuzamosan az ekkorra már differenciálódó igényeket elégítené ki. A két tulajdonos, egy izraeli főorvos és Dávid Ilona (aki a legnagyobb izraeli privát kórház menedzsere volt) előtt két lehetőség állott: vagy egy már meglévő állami egészségügyi centrum keretében, annak részeként működnek, vagy az állami szférával együtt élő, de önálló intézményt hoznak létre. Az akkori körülményeket mérlegelve az utóbbit választották.

Az alaptevékenységet 1991 januárjában elindító cég eddig négy lépcsőben fejlesztett. Bázistevékenységük a megelőzés, ez Magyarországon még gyerekcipőben jár. Az IMS-ben szűrővizsgálatokat végeznek, és ezekre építik az alap- és szakellátást is. Eleinte a velük szerződő cégek egy része csak a szűrésre tartott igényt, mondván, a többi szolgáltatás nem éri meg. Ezért az IMS másfél éve bevezetett egy átalánydíjat, amely havi 2000 Ft ellenében korlátlanul biztosítja megbetegedés esetén az alap- és szakellátást. Mára ennek a rendszernek kb. 300 tagja van, amelyet – mivel ezt 1993 decembere óta törvény engedélyezi – a jövőben kiegészítő betegpénztárrá fejlesztenének.

1993-ban létrehoztak szívbetegeknek egy nálunk egyedülálló számítógépes-telefonos kardiológiai rendszert is. Ma átlag 9 óra kell ahhoz, hogy a szívpanaszokat észlelő orvos elé kerüljön. Ez a kis, könnyen használható „ketyere” 40 percre csökkenti ezt az időt. A szívbeteg vagy más felhasználó megveszi 350–700 dollárért a hordozható EKG-t, s fizet havi 2500 Ft-ot a 24 órás szolgáltatásért, és ennek fejében bármikor az IMS-ben működő központba küldheti telefonon a hangjelekké alakított EKG-görbét. Az itt tartózkodó szakorvos azt kiértékeli (ebben segítségére van a beteg könnyen előhívható dokumentációja is), és ha kell, intézkedik, akár a mentőket is riadóztatja.

Az éjjel-nappali ügyelet megteremtette egy újabb, a sürgősségi ellátás alapjait is. Eddig ugyanis a betegek általában bejelentkeztek, így elkerülhették a rendelőkben megszokott sorban állást. Ma a 300 négyzetméter alapterületű rendelő felkészült az eseti beavatkozásokra is. Az időközben 50 főre nőtt stáb, melynek nagyobb része mellékállásban dolgozik, lényegében teljes körű ellátást biztosít: a legkülönbféle diagnosztikai módszerektől a szemészeten keresztül a lézersebészetig. De mivel – egyelőre – nincs betegágyuk, szorosan és korrekten együtt kell működniük a kórházakkal.

Dávid Ilona szerint az utóbbi négy évben és különösen e félévben sok pozitívum történt az egészségügyi ellátásban, még ha ezt a beteg egyelőre nem is mindig érzi. Ma már elképzelhetőnek tartja, hogy egy állami kórház részeként is érdemes vállalkozni. A változásban döntő a háziorvosi rendszer bevezetése, ami érdekeltté tette az orvost a gyógyításban. A felerészt külföldieket, felerészt hazaiakat ellátó IMS is szerződött a tb-vel, és a cég fennállása során először kártyapénz formájában is juttatást kap a magyar állampolgárok ellátásáért. Számukra még az is kedvező módosulás, hogy a privát gyógyászati vállalkozások ez évben már nemcsak egyszer, az évi finanszírozásukra kérhetnek pénzt; a tb bevezetett egy pályázati rendszert a legfontosabbnak tekintett célok támogatására is. Ennek keretében egyebek mellett pályáznak pl. a házi ápolásra, ami kiegészíti az új finanszírozási rendszer miatt nagyobb betegforgalomra szorított aktív kórházi kezelést. (Így tán nőnek az esélyek arra is, hogy a már kétszer – másokhoz hasonlóan indoklás nélkül – elutasított számítógépes kardiológiai rendszerük központi pénzekhez is jut.)

Az élénken növekedő konkurenciától nem tartanak. Sok esetben ezek éppoly gyorsan tűnnek el, mint ahogy létrejöttek. A hirdetésdömpingben nem kívánnak részt venni, helyette a marketingra építenek. Aki a gyógyellátásban gyors anyagi sikerekre vágyik, csalatkozni fog – mondják.

Ma a világban az egészségügyi befektetés átlag 5-7, nálunk 7-10 év alatt térül meg. Ennek kivárásához kell a címben szereplő nagy levegő.
















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon