Skip to main content

Rábeszélő

Király Jenő: Frivol múzsa

A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája (Tankönyvkiadó, 1993)
Könyv


Frivol múzsa esztétikai nagymonográfia a „kellemesség”-ről, világviszonylatban az első rendszeres, átfogó kísérlet a szórakozásesztétika megalapozására, mely ezzel az esztétika tudományának két és fél évezredes adósságát kezdi (vagy próbálja elkezdeni) törleszteni. Freud az éjszakai álmokat fejtette meg, a Frivol múzsa a nappali álmokat kutatja. Új értelmet nyert az „álomgyár” kifejezés: már nem feltétlen elítélő.

(borz) [Bori Erzsébet]: Filmvilág ’94/6

Folyóirat


A hazai filmvilágban (és lapjában) most kétségkívül Tarr Béla Sátántangója a legfontosabb film. Ezzel kezdődik a júniusi szám, Margócsy István  kitől nemigen olvashattunk eddig mozikritikát nem győzi halmozni a bámulat jelzőit: szenzációs, példátlan, kongeniális… Az. Ám az elemző főhajtás közben sem téveszti szem elől a mű vitatható megoldásait. Mi az, mi regény és film ennyire szoros kapcsolatában problematikus lehet? A szöveg, természetesen.

Maloschik Róbert: Budapesti Búcsú

Zene


Immár 3 éve, 1991. június 25-én ünnepelte először a főváros az oroszok kivonulását.

K. ZS. [Kárpáti Zsuzsa]: Vidám zenés nyarunk lesz? 2.

Zene


A nyári zenei heteket rendező városok között Pécs is hagyományosnak mondható, negyedszer rendezik meg például a Pécsi Szimfonikus Zenekar Nemzetközi Zenei Fesztiválját. Június 24. és július 28. között tizennégy koncert várja a helybélieket és a látogatókat. Rendkívül szimpatikus, hogy a Pécsi Szimfonikus Zenekar nem tolja magát az előtérbe, számos vendégművészt hívtak, s a műfajok is igen változatosak.

[Kárpáti Zsuzsa]: Vidám zenés nyarunk lesz?

Zene


Ahogy az idén nem volt tisztességes tavaszunk (tél és nyár váltogatta egymást), úgy lehet, hogy szabadságunkat is befolyásolja majd az időjárás újabb csele. Ezért néhány Beszélő-olvasó, aki történetesen nem a Kanári-szigetekre megy nyaralni, megpróbálhatja Magyarországot zeneszerető szemmel felfedezni. Ha a szállodaárakat nem is, talán egy-két nyári koncert belépőjét meg tudja fizetni, zenei napok, fesztiválok, táborok várják az ország különböző területein.

Maloschik Róbert: Jazzhalhatatlanok – Billie, Roy és Dizzy

Zene


Az idén ötvenéves New York-i Verve kiadó a jubileum alkalmából egymás után jelenteti meg jazzóriások felvételeit CD-n. A jazzben kevéssé járatosak is tudják, hogy Billie Holiday volt a műfaj történetének egyik legnevesebb énekesnője. A negyvenes évek közepén  az akkor még pályakezdő koncertszervező és lemezkiadó-tulajdonos  Norman Granz megnyerte Jazz at the Philharmonic hangversenysorozatához a pályafutása csúcsán lévő harmincéves csalogányt.

(borz) [Bori Erzsébet]: Néha a csajok is úgy vannak vele…

Film


Hogyan is? Rájuk jön valami, amitől sírni vagy nevetni kell, amitől ki- vagy beborulnak, elnehezülnek, vagy éppen könnyű lesz a szívük, és elemelkednek a földtől, persze csak egy picit, alig észrevehetően…

Tom Robbins lefordíthatatlan című hippiregénye 1976-ban jelent meg Amerikában, s hamarosan kultikus műtárgy lett belőle. Even Cowgirls Get the Blues: még a tehenészlányok is elanyátlanodnak néha, vagy valami ilyesmi. A blues még csak hagyján, de miféle szerzet az a cowgirl? Idegen a cowboyok között.


Enrique Bostelmann


Enrique Bostelmann (1939) a kortárs mexikói fotóművészet meghatározó egyénisége. Tanulmányait hazájában kezdte meg, majd Münchenben folytatta. 1960 óta hivatásos fényképész, és egyike azoknak, akik a hetvenes években alkotóként, pedagógusként és különféle szakmai intézmények tagjaként a legtöbbet tették a fotográfia művészi rangjának elismertetése érdekében.

Munkáit kezdetben a szociális feszültségek, a politikai elnyomás, valamint a hagyományok és a modernizáció közötti groteszk ellentét iránti felfokozott érzékenység jellemezte.


Sebők Zoltán: Ván-dor-lás…

Kiállítás


Salamon bölcsességei között olvasható az a mélyértelmű megjegyzés, mely szerint „az élet vándorlás”. Az idős Goethe, eseménydús életét összefoglalva, 1823-ban jegyezte fel naplójában, hogy „életünk egy nagy vándorlás”.

Maloschik Róbert: Chick Corea a Budai Parkszínpadon

Zene


A jazz utóbbi negyedszázadának egyik meghatározó személyisége, a zongorista-zeneszerző Chick Corea immár harmadszor látogat el Budapestre. Először 1982-ben, a vibrafonos Gary Burtonnel és egy vonósnégyessel készített Lyric Suite for Sextet című ECM lemeze promóciós turnéja során lépett a Budapest Sportcsarnok dobogójára.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon