Skip to main content

Vidám zenés nyarunk lesz? 2.

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Zene


A nyári zenei heteket rendező városok között Pécs is hagyományosnak mondható, negyedszer rendezik meg például a Pécsi Szimfonikus Zenekar Nemzetközi Zenei Fesztiválját. Június 24. és július 28. között tizennégy koncert várja a helybélieket és a látogatókat. Rendkívül szimpatikus, hogy a Pécsi Szimfonikus Zenekar nem tolja magát az előtérbe, számos vendégművészt hívtak, s a műfajok is igen változatosak. A fesztivált nyitó hangversenyen a zenekart külföldi karmester, Nicholas Pasquet vezényli, a műsoron Mendelssohn: Szentivánéji álom  kísérőzene, De Falla: A bűvös szerelem és Händel Tűzjáték szvitje. A záróhangversenyen a 24. Nemzetközi Pécsi Zenei Tábor zenekara a vendég, Brahms Német requiemjét játsszák Ligeti András vezényletével. A „hazaiak” előadják Mahrer 3. szimfóniáját is, Howard Williams lesz a dirigens, de a zenekarral más módon is találkozhatunk. A zenekar tagjaiból alakult klarinétegyüttes, a Baryton Brass Együttes és a Kamarazenekar önállóan is ad egy-egy hangversenyt a fesztivál keretében. A pécsiek meghívták a zágrábi Horvát Zenei Intézet zenekarát, ez alkalommal Magyarországon igazán ritkán hallható XVIIIXIX. századi horvát zeneszerzők művei hangzanak el. Ugyancsak ritkán fordul elő hangversenyműsorban Händel: Solomon című oratóriuma, a Zsinagógában adják elő Zádori Mária, Fers Márta, Németh Judit, Mukk József és a Purcell Kamarakórus. A modern zene hívői sem maradnak élmény nélkül, magyar és külföldi szerzők kamarajellegű művei is elhangzanak majd. Csak egyetlenegy koncert ejtett komolyan gondolkodóba, a Bazilikában Beethoven IX. szimfóniáját adja elő  Király Csaba orgonán.

A 3. Lajtha László Nemzetközi Tábort és Fesztivált Budapesten kezdik, majd június 26-tól július 7-ig Kőszegen és Fertődön tartják. A műsorból úgy tetszik, hogy az eseménysorozatot főként a modern zenének, ebből is egy jellegzetes vonulatnak szentelik. Lajtha-darabbal a programban ugyan nem találkozunk, de az ő működésével azonos időszakban alkotó zeneszerzőkkel igen (Milhaud, Satie, Sugár Rezső, Maros Rudolf, Takács Jenő, R. Schollum). Lajthát „franciás” zeneszerzőnek tartják, szellemiségével jól beilleszthető a nevek közé. Francia zenei panoráma a XX. században címmel egyébként Földes Imre tart majd előadást július 4-én. Földes Imre legendásan jó tanár, hallatlan tudása, csillogóan szellemes előadásmódja alól senki nem tudja kivonni magát. Sugár Rezső kiemelt szerepet kap a fesztiválon, az egyik alkalommal például Hősi ének című művét elemzi Lukin László, mielőtt maga a zene megszólal. A tábor művészeti vezetője Tátrai Vilmos, a többi művész nevét olvasva családi szálakat fedezhetünk fel, ami egy ilyen természetű vállalkozás esetében nem baj. Maros Éva Maros Miklós művét játssza, Lukin előadása után Lukin Márta lesz az egyik szólista, Körmendi Klára zongoraművésznő férje, Horváth László a szervezőtitkár. A külföldi fellépők rokonsági kapcsolatai nem ilyen nyilvánvalóak, de a tábor témájához való affinitásuk vitathatatlan: Jean Mouillére a Párizsi Konzervatórium hallgatóit vezényli, Mireille Gagné Kanada zenei életéről tart előadást, Michael Bollin Svájcból érkezve tart „meglepetés hangversenyt”. Itt, Kőszegen lesznek azok a bizonyos promenád hangversenyek, a Jurisich Gimnáziumban pedig a Képzőművészeti Főiskola növendékeinek kiállítása látható majd. „Rendezvényeinkre a belépés díjtalan, de önkéntes felajánlásokat köszönettel elfogadunk”  szól a műsor alatt az apróbetűs megjegyzés, és ebben sincs semmi kivetnivaló a mai világban.

A részletes műsorról, a helyszínről, időpontról az Interart Fesztiválközpontban (tel: 117-9838), a Nemzeti Filharmóniánál (tel: 117-6222) és a Pécsi Szimfonikus Zenekarnál (tel: 72-442-793) lehet érdeklődni.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon