Skip to main content

K. ZS. [Kárpáti Zsuzsa]

K. ZS. [Kárpáti Zsuzsa]: Nemzetközi Bartók Fesztivál

Vidám zenés nyarunk lesz? 3.
Zene


Tizedszer rendezik meg a Nemzetközi Bartók Fesztivált Szombathelyen. Ma már nemcsak Bartókot játszanak, de kezdetben az ő művészetének stílus- és előadásbeli problémái adták a fesztivál oktatókurzusainak és koncertjeinek fő vázát. Július 4. és 15. között ismét a kortárs zenével és annak előadásmódjával foglalkozó kurzusokat tartanak a „szakértelmiségiek” (ahogy F. Gy. mondja) magyar és külföldi zenészek részére, s ezzel párhuzamosan, illetve a kurzusok végén a nagyközönség hangversenyeken ismerkedhet meg a művekkel és előadói felfogásokkal.

K. ZS. [Kárpáti Zsuzsa]: Vidám zenés nyarunk lesz? 2.

Zene


A nyári zenei heteket rendező városok között Pécs is hagyományosnak mondható, negyedszer rendezik meg például a Pécsi Szimfonikus Zenekar Nemzetközi Zenei Fesztiválját. Június 24. és július 28. között tizennégy koncert várja a helybélieket és a látogatókat. Rendkívül szimpatikus, hogy a Pécsi Szimfonikus Zenekar nem tolja magát az előtérbe, számos vendégművészt hívtak, s a műfajok is igen változatosak.

K. ZS. [Kárpáti Zsuzsa]: Sok jó zenész kis helyen is elfér

Zene


Hagyjuk most a Tavaszi Fesztivált (amely egyébként elismerésre méltóan változatos programot kínál), hisz Isaac Stern a „Rolláékkal”, a Fesztiválzenekar Mahler és Brahms szimfóniáival, a Camerata Academica Salzburg együttes a csodálatos öreggel, Végh Sándorral úgyis telt házakat vonz, még jó, ha egyáltalán kapunk jegyet. Vegyük szemügyre inkább a „kisebb” eseményeket, a valóban kisebb befogadóképességű helyszínek kínálatát.

Nemrég hallhattuk Kemenes Andrást és Csalog Gábort a Földes Imre 60.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon