Cave 1989-ben megdöbbentette rajongóit: regényt jelentetett meg. A regény óriási irodalmi sikert aratott, szerzőjét elbeszélőként is világhírűvé tette, hiszen minden világnyelven megjelent már.
Az És meglátá a szamár az Úrnak angyalát ószövetségi hangvételű, démoni könyv, az evilági pokolról szól.
Másfél éves késéssel, de mégis eljön hozzánk az alternatív rock egyik „angyala”, a hazai és külhoni „yuppie”-k félistene, az ausztráliai 35 éves Nick Cave. Azért mégis, mert 1992 őszén már történt kísérlet becserkészésére. Az előkészületek meggyőzőek voltak, hisz a Holnap Kiadó megjelentette könyvét (És meglátá a szamár az Úrnak angyalát). Aztán Nick mégsem jött. Most viszont a koncert szervezői, a HMK Music munkatársai 100%-ig biztosak abban, hogy a városligeti Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán május 7-én, szombaton 20 árakor elkezdődik a koncert.
Tarr Béla több mint négy évig dolgozott a Krasznahorkai László azonos című regényéből készült filmen. Nagy várakozás előzte meg, pletykák, rémhírek és legendák szövődtek körülötte. Az eredmény minden várakozást felülmúl. A Sátántangó nemcsak az idei szemlén emelkedett ki a mezőnyből, de az utóbbi évekre visszatekintve is csak egy-két magyar film említhető vele egy lapon, és bizonyosra vehető, hogy jelentősége csak nőni fog az idővel.
A Sátántangó hét és fél óra, szünetekkel együtt hosszabb, mint egy nyolcórás munkanap.
A költészetnapi szám „belterjesen” emlékezik meg az ünnepről: jó versekkel. Balla Zsófia és Parti Nagy Lajos A Kozmosz énekét, József Attila fiatalkori szonettkoszorúját adta föl tizennégy magyar költőnek, írnának az eredeti kezdő- és zárósorok megtartásával egy-egy szonettet, s az így betelt ciklust követi tizenötödikként az adott sorokból épített József Attila-i mesterszonett.
Ezúttal nagyon erős a versrovat. Mindenekelőtt itt vannak József Attila „öregkori versei”, ezek a most élő magyar költőktől származó, ám képzeletben a nagy elődnek tulajdonított versek. A jegyzet szerint az ötlet Zelki Jánosé, a gyűjteményt a könyvhétre jelenteti meg a Cserépfalvi Kiadó. Az idea rendkívül frappáns, ám fölöttébb problematikus egyben. Hisz nyilvánvaló, hogy József Attila, bár fiatalon, de megírta azokat a bizonyos „öregkori költeményeket”, a kései stílus ugyanis nem életkor kérdése, hanem a világérzékelésé.
Mindannyian mások vagyunk… avagy a sokszínűség sátrai címmel 1994. június 5-re egész napos rendezvényt szervez az Előítéletektől Mentes Világért Egyesület, rövidítve ELME, mely diákkezdeményezésre jött létre a közelmúltban. Az esemény mottója: „Az előítéletektől mentes világért a Holocaust 50. évfordulóján.” Úgy gondoljuk ugyanis, hogy hasonló szörnyűségek, embertelenségek megismétlődését csak az előítéletek leküzdésével lehet megakadályozni.
Rövid ideig tartják nyitva a kiállításokat, a jobbakat és a rosszabbakat egyaránt. Sokszor elfelejtjük megnézni a legjobbakat, vagy csak elfutunk a zárás előtti napon raktározni a látnivalókat. Valóságos csoda egy-egy sok hétre, hónapra, évre megmaradó élmény, s még nagyobb, ha egy bezárt kiállítás újranyílik, egy életmű bemutatása újjászületik.
A Szépművészeti Múzeum mostanában télre bezár. Nincs fűtés, sötét van, drága a villanyáram.
Első pillantásra semmi különöset, semmi vonzót nem találunk Koronczi Endre képeiben. Ember nagyságú keretezetlen vásznak gyermek nagyságúakból összeácsolva (három-négy kicsiből egy nagy), rajtuk mechanikus közömbösséggel szétmázolt színek, pontosabban alig színek, melyek hol pedáns ívekbe rendeződnek, hol pedig téglalap- vagy négyzetformát alkotnak. Akárha egykori mértankönyveink nagyra nőtt ábrái másztak volna fel a falra, hogy felidézzék azt a borzalmas lidércnyomást, amit értelmüket és összefüggéseiket kutatva annak idején éreztünk.
Az egykori Szinyei Merse Pál Társaság alapítólevele (1920) lényegében csak Szinyei szellemének követéséről és a tehetségek pártolásáról tesz említést, tehát tisztán művészi célkitűzésekről. Mégis jogosnak látszik a föltevés, hogy a társaságalapítás igényét nemcsak a tisztelt mester akkoriban bekövetkezett halála hívta elő.
1977-ben New Yorkban mindenki a kansasi fekete csodaszaxofonosról beszélt, nem csoda hát, hogy Bobby Watson 1978 és ’81 között Art Blakey „tehetséggondozó” együttesének, a Jazz Messengersnek a frontembere volt. Az alt- és szopránszaxofonos „csodagyerek” időközben 40 éves lett, s 1988 óta Horizon néven működteti önálló zenekarát. A kvintettnek négyen megalakulása óta tagjai – Watson, a vele egyidős dobos, Victor Lewis, a nigériai szülőktől már Nebraskában született bőgős Essiet Okun Essiet, valamint a 26 éves trombitás Terrell Stafford.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 8 hét
8 év 33 hét
8 év 37 hét
8 év 37 hét
8 év 38 hét
8 év 39 hét
8 év 39 hét
8 év 41 hét
8 év 42 hét
8 év 42 hét