Skip to main content

Bobby Watson és Wolfgang Muthspiel

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Zene


1977-ben New Yorkban mindenki a kansasi fekete csodaszaxofonosról beszélt, nem csoda hát, hogy Bobby Watson 1978 és ’81 között Art Blakey „tehetséggondozó” együttesének, a Jazz Messengersnek a frontembere volt. Az alt- és szopránszaxofonos „csodagyerek” időközben 40 éves lett, s 1988 óta Horizon néven működteti önálló zenekarát. A kvintettnek négyen megalakulása óta tagjai – Watson, a vele egyidős dobos, Victor Lewis, a nigériai szülőktől már Nebraskában született bőgős Essiet Okun Essiet, valamint a 26 éves trombitás Terrell Stafford. A zongorista posztján nemrég történt változás, Watson legújabb felfedezettje a 24 éves venezuelai Edward Simon. A Columbia most adta ki a Midwest Shuffle CD-t, a Horizon első hangversenylemezét. Engem kimondottan a Jazz Messengersre emlékeztet a Horizon, valószínűleg a hangszer-összeállításból és Watson „előélete” okán is, természetesen a 90-es évekre hangszerelve. A CD máris kapható a Sony Music márkaboltjában, a „Várfal”-ban (V., Múzeum krt. 25.)

Az előző modern CD-nél „kicsit modernebb” az osztrák Amadeo kiadó legújabb lemeze, a Muthspiel–Peacock–Musthspiel–Motian. Az idén 29 éves grazi Wolfgang Muthspiel a szakma véleménye szerint a legnagyobb európai gitáros felfedezés az elzászi cigány fiú, Bireli Lagrene 1981-es (14 éves volt!) berobbanása óta. Jellemző Muthspiel üstökösszerű felbukkanására, hogy a vibrafonos Gary Burton 12 évi szünet (és Pat Metheny) után Wolfgangot találta méltónak arra, hogy együttesében gitározzon. Muthspiel első önálló lemeze, a The Promise 1991-ben az év jazz-CD-rangsorában a tizedik helyre került. Mostani, március végén megjelent CD-jén két hazánkban már többször is járt amerikai jazzveterán, a bőgős Gary Peacock és a dobos Paul Motian alkotja a ritmusszekciót. A címben olvasható másik Muthspiel Wolfgang harsonás bátyját, Christiant fedi. Ő jól csengő név európai avantgárd körökben. A kilenc felvétel közül különösen kettő (Mupemo, Gnome’s Run) nyerte el tetszésemet. Szeretném felhívni a magyar lemezkiadók figyelmét, hogy a CD osztrák pénzen, osztrák produkcióban készült.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon