Skip to main content

John McLaughlin a Balatonon

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Zene


Július 15-én, pénteken este mini jazzfesztivált rendeznek Siófokon, a „magyar tenger partján”. A tehetséges fiatalokat Oláh Kálmán Sextetje képviseli, míg a veteránokat Kőszegi Imre és Pege Aladár. A legnagyobb név John McLaughlin lesz, aki az ötvenes–hatvanas évek hagyományait felelevenítő orgonatriójával szerepel. Gondolom, az 52 éves angol gitárvirtuózt nem kell külön bemutatnom, hisz az elmúlt negyedszázad egyik markáns egyénisége. Aki viszont most hall először róla, annak röviden felvázolom pályafutásának jelentősebb állomásait: hatvanas évek vége – Miles Davis (jazz-rock); hetvenes évek első fele – Mahavishnu Orchestra (jazz-rock); hetvenes évek második fele – Shakti (kacérkodás a hindu zenével); hetvenes évek vége + nyolcvanas évek eleje – John McLaughlin–AL Di Meola–Paco de Lucia (akusztikus gitártrió); nyolcvanas évek közepe – ismét Mahavishnu; kilencvenes évek közepe – orgonatrió. (McLaughlin harmadszor jön hozzánk, először a svéd basszusgitárossal, Jonas Hellborggal, majd Paco de Luciával duózott.) A Free Spirits fedőnéven működő trió másik két tagja, a húszas évei közepén tartó philadelphiai orgonista, Joey DeFrancesco, valamint a harmincas évei közepén járó baltimore-i dobos, Dennis Chambers. Gondolom, a Free Spirits a Verve gondozásában nemrég megjelent CD-je, a „tokyo live” anyagát játssza. A lemez – a kiadó egyik munkatársa szerint – a helyszínen is kapható lesz, de a jobb hanglemezboltokban is árusítják.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon