Skip to main content

A Tavaszi Fesztivál jazzeseményei

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Zene


Az igazi jazzorgia március 18-án Budapesten veszi kezdetét. A Magyar Jazz Szövetség hathatós támogatásával 18-án, pénteken és 19-én, szombaton immár harmadszor kerül megrendezésre „A magyar jazz ünnepe” koncertsorozat, melynek helyszíne ezúttal a Magyar Hadsereg Kulturális Központja (XIV., Stefánia krt. 34.). A mindkét napon 18 órakor kezdődő hangversenyeken a következők lépnek fel:

március 18.: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Jazz Tanszékének Big Bandje (vez.: László Attila) a Jazz Tanszék Pozan-együttese (vez.: Friedrich Károly)

Dresch Quartet, In Line együttes, Bontovics Kati, Baló István együttese

március 19.: Márkus Joggert Trió (Köln) MHS Big Band (Graz-vez.: Stjepko Gut) Orient Dixieland Jazz Band, Kőszegi Quartet

E. S. P. együttes (Gőz László), László Attila Band + Tisza Beáta

A háromnapos sorozat csúcspontja minden bizonnyal a záróest lesz (19.00), amit a Budapest Kongresszusi Központban rendeznek. Itt fellép a februárban már harmadszor az MJSZ elnökévé választott dobos, Kőszegi Imre ún. „Hungárian All-Stars Band”-je, amely csupa szólistából áll: Bontovics Kati és Berki Tamás – ének, Lakatos „Ablakos” Dezső – altszaxofon, Csepregi Gyula – tenorszaxofon, Friedrich Károly – harsona, Deseő Csaba – hegedű, Berkes Balázs – bőgő. Utánuk lép dobogóra az ún. „European Jazz Ensemble”, melynek vezetője a jelenleg Párizsban élő egykori lipcsei zongorista, Joachim Kühn. A zenekarban további három német muzsikus hallható, a szaxofonos Gerd Dudek, a harsonás Conny Bauer és a bőgős Ali Haurand. De más európai országok is képviseltetik magukat egy-egy zenésszel. Így például a trombitás Enrico Rava olasz, a zongorista Rob van den Broek holland, a dobos Tony Levin pedig angol. A névsorból a hozzáértők már rájöhettek, itt kemény avantgárd zene szól majd.

Ha értesüléseim helytállóak, akkor a Tavaszi Fesztivál nemzetközi kontingensét egy agilis üzletember szervezte, akit szakmai körökben (értsd: hazai jazzmuzsikusok!) csak „A kis Kiss”-nek neveznek. Ezek után természetesen érthető, hogy a Merlin Jazzklub ad otthont olyan „sztárok” koncertjeinek, mint például a szerb (kis-jugoszláviai?) trombitás, Stjepko Gut (március 18., 22.00) vagy az európai „szabad zene” kedvelői között igen népszerű The Quartet (Gerd Dudek, Rob van den Broek, Ali Haurand, Tony Levin március 19., 22.00). A Merlinben egyébként vasárnap este szenzációs „Ali Stars Jam Session” lesz, sok-sok meglepetéssel! Többnyire a „nagy öregek”, illetve együtteseik képviselik e háromnapos folyamban a hazai jazzt, egy nemrég indult budapesti klub március 19-én, szombaton 19 órai kezdettel minifesztivált rendez a 20 év körüli fiataloknak is dobogót biztosítva. A Belvárosi Joker Klubban (volt Építők! – V., Petőfi S. u. 5. I. em.) a Szakcsi Generation Band lép fel. Eme esten az egyetlen világhírű magyar jazz-zongorista, Szakcsi Lakatos Béla két fia, ifj. Lakatos Béla és Lakatos Róbert billentyűmágiáját hallgathatják az odalátogatók, a bőgős Barcza Horváth József közreműködésével.














Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon