Skip to main content

Beszélő hetilap, 11. szám, Évfolyam 6, Szám 12

Forgách András: És színész benne minden férfi és nő?

Zádori Zsolt: Ki kopog?

Szetágothai János: „Szégyenteljesen részt vettünk benne”

1944. március 19.

Somlói István: Dodonai jóslat

: Kiss Róbert (SZDSZ): A különböző megoldások költségei

: Zétényi Zsolt (MDF): Legalább ne ártsunk

: Zsebők Lajos (MDF): Érdemben üzembe helyezzük az erőművet

Mink András: „Az alapszerződés ma inkább bunkósbot, nem a történelmi megbékélés eszköze”

Interjú Németh Zsolttal, a Fidesz alelnökével, a parlament emberjogi és kisebbségi bizottságának elnökével a kisebbségi politikáról

Révész Sándor: Pusztítani muszáj

Helena Nemcová: Lehet-e 105 millió egyenlő 30 ezüsttel?

Várkonyi Benedek: A rádióról, egy teherautóról és a stílusról

Ungváry Rudolf: …arról, ami örök

N. L. [Neményi László]: Egy kirakat-bantusztán végnapjai / A kancellár alkonya? / „Transzvesztita boszorkányok”

Gyurovszky S. László: Meciar második bukása

: Egy nagyfiú a kis szlovák homokozóban

Vitalij Moszkalenko: Egy nyilvánvaló baromság titkos mozgatórugói

Csutoros Gergely: Rothadó víziparadicsom

A Kopaszi-gát…

z. zs. [Zádori Zsolt]: Herder és a kenyeres pajtások

Bikácsy Gergely: Wallenberg Hollywoodban

Hajdu István: Könyv-tár, szó-tár

Lakner László és Emmett Williams kiállítása a Goethe Intézetben

Szilágyi Andor:

Kálmán C. György: Belső beszéd

Tar Sándor: A mi utcánk

3. Reggel van

–kzs– [Kárpáti Zsuzsa]: Amadinda

Hangverseny az Amadinda Ütőegyüttes 10 éves jubileuma alkalmából

Malos [Maloschik Róbert]: A nyár gyümölcsei a Tavaszi Fesztiválon

Maloschik Róbert: A Tavaszi Fesztivál jazzeseményei

eseli [Sándor L. István]: A hiábavalóság táncai

(A Pogánytánc a Katonában)

[Kisbali László]: A politikus mint fotómodell

Havas Fanny: Portugália messzire van

: Philemon és Baucis

Mesterházi Márton: Az Ír-szigeten mindenki ír

MM [Mesterházi Márton]:

Baló Péter: Kirajzás

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon