Csutoros Gergely

Nyomtatóbarát változat

Az 1838-as árvíz után kezdték el Dél-Buda (mai XI. kerület) Duna-partját feltölteni. Az építkezések során kialakítottak egy mesterséges gátat, mely a vízszabályozást szolgálta. Így hozták létre a Lágymányosi-öblöt. A félsziget a Kopaszi-gát nevet kapta, hiszen kiépítése után nem takarta növényzet. A területtől közel száz évig távol maradt a civilizáció. A mesterséges képződmény természeti paradicsommá vált. A 30-as években fedezték fel az emberek ezt az akkor még érintetlen területet. Csónakházak, üdülők, kisvendéglők épültek. A vízre úszó halászbódék kerültek hálókkal, ladikokkal. Természetes, homokos, kavicsos szabadstrandok alakultak ki. A második világháborúban a Duna eredeti partján az 1910-es években épült Budai-Malomra és hőerőműre rengeteg bomba hullott. A részleges újjáépítés után az 50–60-as években szocialista vonásokkal újból megélénkült a vízi élet. Az öböl körül sorra épültek a gyártelepek, megindult a természet gyorsuló ütemű pusztulása. Áramlott a szennyvíz, hulladéklerakó-hellyé és téli kikötővé silányult a gát és környéke. A környezetszennyezés katasztrofális méreteket öltött. Az üdülők lassan elmaradtak, és az egykori vízparti élet tárgyi emlékei korhadásnak indultak.

A Lágymányosi-öböl és a Kopaszi-gát természeti értékeit tavaly fölmérette a XI. kerületi önkormányzat. Az eredményekből következtetni lehet a terület hajdani ökológiai gazdagságára. A vizsgálat szerint a legépebben a növényzet, elsősorban a fák maradtak meg. Több mint 200 növényfaj és legalább 40 növénytársulás található a félszigeten.

Az öböl vize tisztább, mint ugyanezen a szakaszon a Dunáé. Tizenegy halfaj él itt, közülük három hazánkban, hat nemzetközileg veszélyeztetett. A vízben nyár elejére nagy mennyiségű zooplankton-állomány fejlődik ki. Ez a szabad szemmel alig látható, apró állatkákból álló tömeg a legtöbb hal fiatalkori tápláléka. Az öbölben található mennyiségük május–júniusban akár a dunai százszorosát is elérheti. Azt mondhatjuk, hogy a terület jelentősége meghatározó a környező Duna-szakasz halállományának szaporodásában, illetve fejlődésében. Ugyanakkor a meder fenekét két méter vastag iszap borítja, melyben jelentős mennyiségű cink, ólom, helyenként kadmium, réz és nikkel halmozódott fel, ezenkívül az olajszennyezés is meghaladja az elfogadható mértéket. A jelenlegi ismeretek alapján egy esetleges mederkotrás halpusztulást, jelentős vízminőségromlást, halott víz kialakulását idézné elő, csakúgy, mint az öböl áramlási irányának megváltoztatása.

Két-három éve a világkiállítással kapcsolatos elképzelések között olyan tervek szerepeltek, melyek szerint a gát egész területét és az öböl vízfelszínének egy részét is beépítették volna. Terveztek ide a víz fölé magasodó toronyházat és a félsziget végében hal alakú, fém lakóházat. Ezek az ötletek elhaltak, mert az Expót pénz hiányában az eredeti 80 hektár helyett 44 hektáron rendezik. A gátat és az öblöt csupán a déli összekötő, vasúti híd töltése választja el a világkiállítás végleges területétől. Az Expo-irodának nincsenek tervei a területtel, teljes egészében a XI. kerületi önkormányzatra hárul a felelősség, hogy mi történik itt a jövőben.

Krasznai Endre XI. kerületi alpolgármester tájékoztatása szerint a kerületnek nincs pénze a környék rehabilitálására, ezért csak általános rendezési elképzeléseik vannak. Szeretnék az ősi természetes állapotokat visszaállítani. Nem engedélyezik a partszakasznak a belvárosihoz hasonló kialakítását, hajókikötő, benzinkút és egyéb környezetszennyező létesítmény építését.

A szakértői vizsgálatok alapján az elmúlt hónapban helyi védelem alá helyezték a területet az öböl és környéke természetvédelmi jellegének, természeti értékeinek megőrzése és a további pusztulás megakadályozása végett.

Ha a XI. kerületi önkormányzat nem kap komoly segítséget, és az Expo kezdetéig nem sikerül rendbe hozni a környéket, akkor a világkiállítás épületeiből szabadtűzön főzőcskéző hajléktalanok, meleg vizes csövek mellett horkoló hobók látványa tárul majd az európai utas elé.

Amíg nem lesz pénz elhordatni a háborús romokat, rozsdás roncsokat, megszüntetni a szemétlerakást, parkokat, fákat telepíteni, vizet tisztítani, addig a terület tovább pusztul. Ez a folyamat pedig egy idő után visszafordíthatatlan.

• Gazdaság és társadalom