Skip to main content

Szeméttelep a határon

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Szemét-számok


Jelenleg Budapesten napi 14-15 ezer köbméter lakossági hulladék gyűlik össze. Ennek elszállítása és lerakása a közterület-fenntartó vállalatnak naponta 825 ezer forintjába kerül. A szemét 45 százalékát a belterületi, a X., a XVII., a XX. kerületi és a dunakeszi szeméttelepen rakják le. Budapesten naponta 500 ember és 170 kukásautó gyűjti a szemetet.



A volt homokbányában rakják le Budapest kommunális szemetének jó részét. Dunakeszi a bezáráson kívül kártérítésként 500 millió, a hulladék további elhelyezéséért évente szintén 500 millió forintot kért a Főpolgármesteri Hivataltól. Az intézkedést követően a fővárosban kaotikus állapotok alakultak ki. A szeméttel teli kukáskocsik majd’ egy napig keringtek Budapest utcáin, sok helyről kérdésessé vált a szemét elszállítása is. Bár a Fővárosi Önkormányzat és Dunakeszi tavaly december óta tárgyal a szeméttelep sorsáról, a nem várt intézkedés nehéz helyzet elé állította a főváros vezetőit, mivel a Budapest belterületén üzemelő lerakóhelyek hamarosan megtelnek. Schneller István főpolgármester-helyettes válságstábot hozott létre, a Váci Bírósághoz, majd a Pest megyei köztársasági megbízotthoz fordult.

Dr. Hajas Istvánt, Dunakeszi jegyzőjét a szeméttelep leeresztett sorompója előtt kérdeztem, mi indokolta döntését.


Olyan jeleket tapasztaltunk, hogy igen sok ipari hulladékot, salakpernyét szállítottak a telepre. Valószínű, hogy jelentős mennyiségű, a település kútjaira, de a főváros ivóvizeire is veszélyes anyag halmozódott fel.

Ön tisztában van vele, hogy a főváros környezetvédelmi célokra fordítható éves kerete jóval kevesebb 500 millió forintnál. Reálisnak tartja kártérítési igényüket és a további 500 millió forintot évente?

Nézze. Dunakeszi összes évi költségvetése nem éri el az 500 milliót. Ide 10 éve hordják a szemetet, és nemcsak lakossági, hanem ipari hulladékot is. Megegyeztünk Schneller úrral, hogy teljes körű környezeti hatásvizsgálatot végeztetünk, melynek költségeit a főváros vállalja. Pillanatnyilag ki kell jelölnünk a vizsgálatot végző szervet, meg kell határozni a kérdéseket. Eredményt az év második felében várunk.

Schneller István főpolgármester-helyettest hivatali szobájában kérdeztem.


A főváros – amellett, hogy környezeti hatástanulmányt készít – mit ajánlott Dunakeszinek a hulladék lerakásáért cserébe?

Felajánlottuk, hogy közgyűlés elé terjesztem a dunakeszi csatornahálózat bekapcsolását a budapesti rendszerbe. Ez 300 millió forintot jelentene a településnek. Lehetőséget adtunk, hogy a térség szemetét ingyen rakják le az általunk üzemeltetett telepen. Végül felfüggesztettük a salakpernye-szállítást addig, amíg a mérések a hulladékot nem minősítik.

A főváros egyik legnagyobb gondja a szemétlerakás. Ennyire súlyos a probléma, hogy válságstábot kénytelenek létrehozni?

A helyzet súlyos, de nem jelent napi gondot. Keressük új szeméttelepek megnyitásának lehetőségét, nemcsak a fővárosban, de a környékén is. Nehezítik a problémát a lakossági tiltakozások és az, hogy a kerületi önkormányzatok gyakorlatilag ugyanolyan jogkörrel rendelkeznek, mint a fővárosi önkormányzat, így szinte vétójoguk van.

Önök miért új lerakóhelyeket keresnek, miért nem – a világ más nagyvárosaihoz hasonlóan – a szemét elégetésének, újrahasznosításának lehetőségén gondolkodnak?

Jelenleg arra sincs pénzünk, hogy az egyetlen meglévő hulladékégető-műre füstgázmosó berendezést szereltessünk. Egy új környezetbarát erőmű megépítése pedig 20 milliárd forintba kerülne. Japán hitel felvételéről tárgyalunk, de addig valamilyen átmeneti megoldást találnunk kell.

Legújabb fejlemény, hogy a Dunakeszi Önkormányzat környezetvédelmi illetékese hatályon kívül helyezte korábbi döntését, és újra megnyitotta a szeméttelepet a főváros kommunális szemete előtt.

Úgy tetszik, a kezdeti bonyodalmak után megegyezés születik. Ez azonban csak felületi kezelés. Budapesten belátható ideig még megoldatlan marad a lakossági hulladék elhelyezése.

Utóirat:

Január 26-án Schneller István sajtótájékoztatót tartott. Elmondta, hogy a szemét elhelyezése egyre több pénzébe kerül a fővárosnak. Hamarosan képtelenek lesznek finanszírozni a hulladékgyűjtést, ezért 1995 után Budapesten szemétgyűjtési díj bevezetését tervezik.






























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon