Skip to main content

Beszélő hetilap, 28. szám, Évfolyam 6, Szám 30

Petri György: Olvasói levél

(Thoma László): Méz nincs, de legalább madzag legyen

Kukorelly Endre:

(kőszeg): Dicsőséges nagyurak

Laki Mihály: A nemzeti áldozatvállalás programja

Eörsi János: Nem ellenzem a koalíciót

Interjú Nagy Sándorral, az MSZOSZ elnökével

Révész Sándor: Irány a posvány

Zolnay János: Össze-visszaférhetetlenség

A polgármesterek és a parlament

: Wekler Ferenc hozzászólása

: Szabad György véleménye

M. A. [Mink András]: Csöbörből vödörbe

Hahner Péter: …a forradalomról

nl [Neményi László]: Az észak-koreai diktátor halála / Kísértet járja be Németországot… / Remények és gondok

Kiss Ilona: Moszkva keze?

: Rakéta vagy Biblia?

Balla D. Károly: Páratlan napokon

Orosz István: Cherchez la femme!

: [Közvélekedés]

–lt [Solt Ottilia]: Változatok egy témára

Bod Péter Ákos és Botos Katalin

Kőszeg Ferenc: A TM–6-os titka

Működésben az idegenrendészeti törvény

Jurij Scserbak: „Éhínséggel és döghalállal”

Emlékek és dokumentumok az 1933. évi ukrajnai katasztrófáról – I. rész

: Részletek az ukrajnai OGPU 1933. május 22-i titkos parancsából

: Levelek

z. zs. [Zádori Zsolt]: Csőcsere

Kornis Mihály: Volna-e zene, ha nem volna fül?

Fischer Ivánnal beszélget Kornis Mihály

Glauziusz Tamás: A Fidibusz zsenije

Hajdu István: A hely kiábrázolása

Kurt Benning és Károlyi Zsigmond kiállítása

Tar Sándor: A mi utcánk

12. Mérő Lajos

Bikácsy Gergely: Buddhisták, zsenik, Kárpátok

Kováts Albert: A Kassák Múzeum nyári attrakciója Walter Dexel német művész (1890–1974) kiállítása

Szarka: Művészkönyvek Székesfehérvárott

[Bori Erzsébet]: Az amerikai barát

Maloschik Róbert: John McLaughlin a Balatonon

[Bori Erzsébet]: Fekete széria

[Kisbali László]: A kormányzat eredetéről

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon