Skip to main content

Beszélő hetilap, 16. szám, Évfolyam 6, Szám 17

(Gábor György) - (Holländer György): [Olvasói levelek]

Fejtő Ferenc:

: Kedves Barátaim,

Eörsi János: A deficit sodrásában

Andorka Rudolf - Kamarás István - Mészöly Miklós: Milyen is volt a parlament?

Révész Sándor: A túlnyomó súlyok

Kónya Imre az Országgyűlésben

Solt Ottilia: Befogadó ország

Donáth László: …arról, mikor kell a kereszténynek a kerék küllői közé vetnie magát

[Neményi László]: Közelgő kereskedelmi örök béke? / Felháborodás és frusztráció / A szociáldemokraták és a német megbízhatóság

Kiss Ilona: „Ez nem gondolatrendőrség lesz”

Beszélgetés Szergej Kovaljovval, Oroszország új emberjogi biztosával

: Szergej Adamovics Kovaljov

Gyurovszky S. László: Nemek és igenek

Zolnay János: Leállósáv

A Városliget és az autópálya

Kőszeg Ferenc: Újra Lovas Istvánról

F. Havas Gábor: Légypiszok

Mink András: „Oroszország a világtörténelem első országa, ahol például nincsen parasztság”

Petri György: „Gulliver nem volt soha magányos”

Perneczky Gézával beszélget Petri György (II. rész)

Kálmán C. György: Az alapeset

Hajdu István: Kozmofunkcionalizmus

Alvar Aalto világa. Életmű-kiállítás a Budapest Galériában

Tandori Dezső: Íror. zd. kuk.

Szilágyi Andor: K, mint kísérlet

Bikácsy Gergely: Ébredés előtt

Szilágyi Lenke fényképei

bori: Választottak és elhívottak

Filmvilág, ’94/4

: Az Európa Kiadó újdonságai

Kovács Lajos Olivér: Magyar Alapítványok Enciklopédiája

Maloschik Róbert: Bobby Watson és Wolfgang Muthspiel

[Kisbali László]: Ütlegelmi szenvedelem

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon