Nyomtatóbarát változat

Francis Fukuyama

A történelem vége és az utolsó ember


Az utóbbi években egyetlen átfogó politikafilozófiai elmélet sem váltott ki olyan éles vitákat, mint az amerikai–japán Francis Fukuyama eszméi a „történelem végéről”. A szerző filozófiailag is alaposan végiggondolt, mély elemzés alapján jutott el a következtetéshez, miszerint a liberális demokrácia „az emberiség ideológiai fejlődésének a végpontja”, „a kormányzás végső formája”, s mint ilyen „az egyetemes történelem vége lehet”.

Fordította: Somogyi Pál László, a jegyzeteket fordította: M. Nagy Miklós.
A kötetet bőséges bibliográfia egészíti ki.
598 o., 650 Ft

Roger Martin du Gard
Maumort alezredes


Az 1983-as év legnagyobb irodalmi eseménye kétségkívül a Maumort alezredes megjelenése volt. A művet – az író végakaratának megfelelően – a Nemzeti Könyvtárban őrizték, a törzsszöveget egy tiszti ládában, a még fel nem dolgozott anyagot pedig egy „fekete doboz”-ban. Martin du Gard 1941-ben fogott hozzá monumentális művéhez, de már 1951-ben világosan látta, hogy nem fog a végére jutni. Mindazonáltal jó előre mindent aprólékosan elrendezett, hogy a mű, a XX. század első felének hatalmas freskója, torzó voltában is áttekinthető, követhető, olvasható legyen – de csak halála után huszonöt évvel.

Miért ez a rendkívüli óvatosság? Martin du Gard mindig is nagy jelentőséget tulajdonított a „szexuális nevelésnek”, több művében is érintette ezt a kényes témát. Mindamellett, mint Jacques mondja A Thibault családban, mindig úgy érezte, hogy erről nem lehet mindent elmondani. Talán fel akarta szabadítani magát az öncenzúra kényszere alól. A kamaszévek szexuális „eltévelyedéseit” meglehetősen gyorsan, „nagy kedvvel” írta, akárcsak Dosztojevszkij A Karamazov testvérek „istenkáromló” részeit, a többihez tizenhét év megfeszített munka sem volt elegendő. A korrajz oly aprólékos, az alakok annyira élnek, az események annyira hitelesek, hogy nehéz elhinni, hogy az egyes szám első személyben író főhős nem az író önmaga. Ez ellen ugyan Martin du Gard mindig is tiltakozott, de talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy – a kellő írói távolságtartás megőrzésével – ebben a műben tárulkozott ki a legőszintébben.

A regényt Szathmári Éva, Ertl István és Réz Pál fordította.
1116 o., 900 Ft

• Rábeszélő