Skip to main content

Közép-Európa-Körző

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Tévé


Végy egy körzőt (sőt: Körzőt), az egyik szárát szúrd le Budapesten, mondjuk a Magyar Televízió Kisebbségi Műsorok Szerkesztőségében, a másikat meg nyisd ki akkorára, hogy Észtországtól Macedóniáig, Berlintől meg mondjuk Jekatyerinovszkig érjen, aztán tekerd meg: ami a kör(z)őn belülre esik, az lesz „Közép-Európa”. Aztán jelentsd ki, hogy ennek a térségnek igenis van saját – egységesen sajátságos, bár sajátságosan sokféle – kultúrája (tekints el most attól, hogy magát a fogalmat nyilván nem tudod definiálni), és feltételezd, hogy mindez érdekelheti a magyar tévénézők annyira jelentős hányadát, hogy arra már érdemes lehet egy műsort indítani. (Az más kérdés, hogy jól gondolnád, hogy ezt a műsort józan ésszel nem délután ötkor kellene sugározni, hanem mondjuk este tízkor, de hát…) És ha így teszel, máris van egy közép-európai kulturális magazinod, aminek akár azt a címet is adhatod, hogy Körző.

Ennek a (kéthetente, csütörtökönként jelentkező) műsornak az eddigi két adásában láthattunk-hallhatunk egy mai romániai ikonfestőt és egy mai németországi cigány színházat, bukaresti magyar lapszerkesztőt és bécsi magyar múzeumigazgatót, kaptunk tudósítást egy marosvásárhelyi nemzetközi filmseregszemléről és egy budapesti nemzetközi hangköltészeti fesztiválról, volt szó egy orosz transzavantgárd művészházaspárról és az orosz alvilág hagyományos tetováláskultuszáról… és még sok minden másról, amiről összefoglalva azt mondhatjuk, hogy mindez Közép-Európa kultúrájának a része.

Annak a részben körülöttünk, részben bennünk is élő kultúrának, amelynek jobb megismertetésére vállalkozik ez a műsor. Hiszen amit megismerünk, az már nem idegen többé, és ami nem idegen, azt nyilván el is tudjuk fogadni. Sőt, talán még meg is tudjuk szeretni.

November 24., csütörtök, Tv1, 17 h
Körző. Közép-európai kulturális magazin
Felelős szerkesztő: Görög Athéna










Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon