Skip to main content

Freedom Fórum Könyvtár Oroszországban

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
(Sajtóközlemény)


1994. október 28.

Oroszország, Szentpétervár. A Freedom Fórum tizedik nemzetközi hírkönyvtárát nyitotta meg – ezúttal – Szentpéterváron. A könyvtár naprakész, pontos adatokkal áll az újságírók, újságírást oktatók és tanulók, írók, médiaszakértők és médiavezetők, valamint kormányhivatalnokok rendelkezésére.

A Szentpéterváron létesített hírkönyvtár az első ilyen jellegű könyvtár Oroszországban. Jelenleg Európában hét, Ázsiában két Freedom Fórum könyvtár működik.

A könyvtár szolgáltatása ingyenes, állománya aktuális újságokat és referenciaanyagot, nemzetközi lapokat és magazinokat, CD-ROM-ot és on-line elektronikus adatbázisokat tartalmaz. A könyvtár munkatársai készen állnak arra, hogy kérésre információt szolgáltassanak, és segítséget nyújtsanak a számítógép és az elektronikus adatbázis használatában.

„A Freedom Fórum könyvtár becses ajándék a szentpétervári és északkelet-oroszországi újságírók számára, mert korlátlan információszerzésre ad nekik lehetőséget, márpedig ez a szabad sajtó sarokköve” – mondta Anna Sarograckaja, a Szentpétervári Orosz–Amerikai Sajtó- és Információközpont helyi vezetője. Chris Wells, a Freedom Fórum nemzetközi alelnöke és a Newseum vezérigazgatója szerint az új könyvtár létrejötte a Freedom Fórum azon törekvését tükrözi, hogy világszerte az újságírók segítségére legyen abban, hogy a lehető legjobb és legpontosabb információhoz jussanak.

„Ebben a könyvtárban rendelkezésre állnak a szabad sajtó eszközei” – mondta Wells. „Hírforrások és kutatási lehetőségek – amelyek a tisztességes és pontos hírközlés alapjául szolgálnak –, valamint a legfejlettebb technológia segítik majd az információ- és gondolatcserét az orosz újságírók és a világ minden táján élő kollégáik között.”

A könyvtár szolgáltatásai bárki számára hozzáférhetők, kölcsönzésre azonban nincs lehetőség.

A Freedom Fórum a szabad sajtónak, a szólásszabadságnak és a lelkiismereti szabadságnak szentelt független, nemzetközi, célorientált alapítvány. Legfontosabb célkitűzéseit programjain keresztül valósítja meg, melyek közé tartoznak: a Freedom Fórum Média Tanulmányok Központja a New York-i Columbia Egyetemen, és a Freedom Fórum „First Amendment Center” a Vanderbilt Egyetemen, Nashville-ben, Tenessee államban. Programjai között szerepelnek még: konferenciák, kiadói tevékenység, hírközlésbővítés, kapcsolatépítés, továbbképzés és kutatás az Amerikai Egyesült Államok területén és világszerte.

A Freedom Fórum nem fogad el meg nem alapozott pályázati kérelmeket, és csakis saját programjaihoz kapcsolódóan, megbízottai döntése alapján utal ki juttatásokat, korlátozott számban. Támogatásokat nem kérelmez, és nem fogad el. A Freedom Fórum munkáját a Frank E. Gannett által 1935-ben létrehozott, mára 700 millió dolláros vagyonnal rendelkező alapítvány támogatja.

A Freedom Fórum Nemzetközi Központja Arlingtonban, Virginia államban található.




















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon