Skip to main content

K, mint kísérlet

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
magyar • tévé • szótár


A miniszterelnök megelégelve a magyar közvélemény-kutatók dőreségét, stb.* és munkássága népszerűségét lemérendő** meghőmérőzte nemzetét. Példamutatóan (egyéb pártoknak is okolásul, saját pénzét sem kímélve) önnön giganto képmásával tapétáztatta ki az ország fontosabb útvonalait, karakteres honfiúi portréja mellett elég fehér felületet hagyva annak az egy-két megszállott falfirkásnak, akik élve a kihívással, az éj leplével odaspriccelték véleményüket. B. P.*** önzetlen, bátor, magyaros virtusa, ilyetén**** aztán minden elismerést kiérdemlő tette igazán buzdíthatná hasonló gesztusra a Magyar Televízió alnökét és társait. Tegyük fel, hogy a képernyőn megjelenő alnök úr arra buzdítaná a képernyők előtt ülőket, hogy eddigi munkássága visszajelzésére a Vágó-féle Mindent, vagy semmit legizgalmasabb pillanataiban, egy adott jelre, öt percre kapcsolják be a háztartásukban használatos elektromos készülékeiket. Centrifuga, vasaló stb.

Avagy kapcsolják ki mindezeket, elmulasztva ezáltal természetesen, a Mindent, vagy semmit legremekebb pillanatait is. Nem kívánunk jóslásokba bocsátkozni. Annyit azonban megkockáztatunk, hogy ha a kísérlet ideje alatt mutatkozó elektromosáram-megtakarítás összegét a Lakitelek-alapítvány bukszájának további feltöltésére fordítanánk, szegény Lezsák Sándor bukdácsolhatna hazafelé, merthogy tarisznyája minduntalan orra rántaná.

Amiért azonban ez a kísérlet, amelytől, tudhatjuk, a nyílt szívű N. alnök úr bízvást nem zárkózna el, mégsem jöhet létre, kizárólag és csakis honvédelmi érdek. Merthogy a hosszú percekre ránk törő töküres csendben közönséges házi legyeink zúgása bezavarna a légtereinkben császkáló Awacseknek. Azt pedig nagyon nem szeretné N. alnök úr. Bezony.

* e helyütt sajnáljuk a betűt és a papírt a kormánypárt kedvelt jelzőinek elismétlésére

** -andó, -endő kerülendő

*** Boross Péter

**** régies, magyar














Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon