Skip to main content

Nick Cave: És meglátá a szamár az Úrnak angyalát

Vissza a főcikkhez →


Cave 1989-ben megdöbbentette rajongóit: regényt jelentetett meg. A regény óriási irodalmi sikert aratott, szerzőjét elbeszélőként is világhírűvé tette, hiszen minden világnyelven megjelent már.

Az És meglátá a szamár az Úrnak angyalát ószövetségi hangvételű, démoni könyv, az evilági pokolról szól. Valahol Amerikában egy különös vallási szekta, az ukuliták külvilágtól elzárt városába – ahol már három éve egyfolytában esik az eső – szélhámos prédikátor vetődik…

Az antikrisztus eljövetelét feldolgozó, evangéliumi epizódokkal átszőtt, fantasztikus nyelvi leleménnyel, keserű humorral megírt regény az ezredév eldurvult világának legsikerültebb irodalmi tükörképe.

A könyv megvásárolható a koncerten, továbbá a Holnap Kiadónál (1111 Bp., Zenta utca 5.), a Holnap Könyvesboltban (1054 Bp., Zoltán utca 12.), a Tan-társ Könyvesboltban (1072 Bp., Nyár utca 14.).








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon