Skip to main content

Beszélő hetilap, 18. szám, Évfolyam 6, Szám 19

(MLKE elnöksége) - Zolnay János: A Martin Luther King Egyesület nem volt, hanem van

Kántor Péter:

Révész Sándor: …a nemzet nagysága előtt

Kőszeg Ferenc - Solt Ottilia: Miért bukik meg a kormány?

Holka László: Európai sakkmezők lovagjai

Eörsi János: Dzsentrik öröksége

Beszélő-beszélgetés Antal Lászlóval

Zádori Zsolt: Elmosódott arcélek

Az MSZP egyéni képviselőjelöltjei önmagukról

lt [Solt Ottilia]: A tömegkommunikátor felelőssége

Kende Péter: …az etnikumról

[Neményi László]: Mandela elnök / Német szájkosár-nagykoalíció / A „splendid isolation” vége

Kiss Ilona: Litvánfrász

[Kiss Ilona]: Kalinyingrád? Königsberg? Karaljaucjus?

[Kiss Ilona]: Litván pártok: liberális prognózis

Gereben Ágnes: A reformvaucserek

Juhász József: Libikókapolitika

dr. Radó Dezső: Politikai futball a Városligetben

A labda véleménye

Zolnay János: Intenzív leértékelődés

Józsefvárosi séták

eö [Eörsi János]: Alkotmányt sért a földtörvény?

Noszkai Gábor: Roma parlamenterek

: Roma képviselőjelöltek

Mink András: Kormány a mérlegen

1990–1994

Bán Zoltán András: Az igaz és a valódi

Kálmán C. György: Tükörben tükrök

Szilágyi Andor: V, mint vae victis

Bikácsy Gergely: Sárkányok és emberek

Hajdu István: Minimum

Chilf Mária, Szíj Kamilla és Kentaur (Erkel László) kiállításai

bori: Sátántangó

Maloschik Róbert: Nick Cave és a bad seeds

: Nick Cave: És meglátá a szamár az Úrnak angyalát

Harmat Pál: Sztálin nevelt bennünket

Kiállítás Bécsben

Kováts Albert: A valóság szürrealizmusa

André Kertész századik születésnapja

[Kisbali László]: Miért iszonyodtok a párt névtül?

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon