(MLKE elnöksége), Zolnay János

Nyomtatóbarát változat

Az MLKE és az Országos Rendőr-főkapitányság közötti tárgyalásokban dr. Ill Márton mindvégig részt vett; maga a megállapodás is az ő ötlete volt. Az aláírásra Khaled Al-Awar főtitkárt a tavaly még Ill Márton által vezetett elnökség hatalmazta fel. A szeptemberben megszületett megállapodás ünnepélyes aláírása azért is csúszott fél évet, mert az ORFK meg akarta várni, amíg az egyesület tisztázza belső vitáit, dr. Ill Márton eltávolítása azonban nem volt a megállapodás „ára”.

Az egyesület célja kettős. Egyrészt szeretné befolyásolni a jogalkalmazás gyakorlatát, másrészt azonban kötelessége konkrét segítséget nyújtani a bajba jutott külföldieknek. A megállapodás azzal az előnnyel jár, hogy ha egy színes bőrűt megtámadnak, az egyesület méltányos és gyors hatósági intézkedés reményében közbenjárhat érdekében. Normális kapcsolatot akarunk fenntartani a rendőrséggel, a mindenáron való konfrontáció csak a külföldieknek árt. Ha viszont a rendőrség nem tartja be a megállapodást, akkor az egyesület nem csupán törvénysértés, hanem szerződésszegés miatt is tiltakozhat. Mindez számunkra nem jelent előnyt, csak többletmunkát és újabb leterhelést.

A most hatályba lépő idegenrendészeti törvényért elsősorban az azt elfogadó pártok felelősek. Az MLKE nem politikai szervezet. Megítélésünk szerint egy társadalmi szervezetnek csak korlátozott lehetősége van arra, hogy befolyásolja a jogalkotást. A mindenkori parlament, illetve hivatalban lévő kormány feladata, hogy megfelelő személyeket állítson a rendőrség élére.

Az egyesület is tisztában van azzal, hogy több szkinhedtámadás volt, mint ahányat a rendőrség regisztrált. Nincsenek azonban bizonyítékaink más incidensekre, és ellentétben a korábbi gyakorlattal, nem kívánunk kellően nem bizonyítható eseteket a nyilvánosság elé tárni. Tudni kell azt is, hogy a szudáni diákok hazautaztak, az itt élő külföldiek pedig óvatosabbak, mint korábban. Az egyesület is óvatosságra inti őket. Figyelmeztettük például az általunk ismert színes bőrű diákokat, hogy március 15-én lehetőleg egyáltalán ne menjenek ki az utcára. Több szélsőjobboldali szervezet a szkinhedcsoportokra építi politikáját. Számukra sem feltétlenül kívánatos, ha védenceik „fölöslegesen” bűnügyekbe keverednek.

Ha az „egyesület aktivitása tavaly óta csökkent,” azért Ill Márton is felelős, hiszen novemberig ő volt az elnök, sőt, alapszabály-ellenesen egyedül ő irányította a munkát.

A jelenlegi elnök, dr. Mester Csaba 1991 augusztusában jelen volt az egyesület alapításánál a Szent Gellért Kollégiumban, s részt vett az alapszabály kidolgozásában is 1991 őszén. Egyéb elfoglaltságai miatt – többszöri felkérés ellenére – ez idáig nem vállalt vezetőségi tagságot, hanem, mivel az kevesebb időt igényelt, a számvizsgáló bizottság elnöke lett.

Ill Márton a Phare-program keretében az Interrightstól valóban jelentős támogatást szerzett az egyesületnek irodafenntartásra: negyedévenként 500 fontot. Az egyesület vezetősége csak hónapokkal Ill Márton eltávolítása után tudta meg azonban azt, hogy az egyesület elnöke ugyanezen szerződés keretében havi 500 font tiszteletdíjat kap kézhez. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy Ill Márton eltávolítása és a Phare-program tiszteletdíjának érkezése között semmiféle összefüggés nincs. Az összeg első részletét egyébként – s az elnökség erről is utólag szerzett tudomást – dr. Ill Márton felvette. Jelen összeg egy részét az egyesület három, napi munkát végző tagjának ösztöndíjként folyósítja, további részét pedig az iroda fenntartására fordítja. Az elnök, dr. Mester Csaba az egyesülettől semmiféle juttatást nem kap.

Az egyesület azóta is – az immár megszokottá váló anyagi és irodagondjai ellenére – folytatja emberi jogi és kulturális tevékenységét. Tevékenységünkről természetesen bármely érdeklődőnek szívesen beszámolunk, az arról szóló dokumentumok és jegyzőkönyvek megtekinthetőek, és aktivitásunkról számos közéleti személy szolgálhat referenciával.

A Martin Luther King egyesület elnöksége

Tisztelt Elnökség!

Egy egyesület belső vitái nem tartoznak a nyilvánosságra, kivéve, ha az egyesület úgy dönt, hogy nyilvánosságra hozza őket. Az MLKE kontra Ill Márton ügyben ez történt: az egyesület sajtótájékoztatón hozta az újságírók tudomására, hogy Ill Mártont „magatartása és stílusa miatt” kizárta. Úgy gondolom, ezek után Ill Mártonnak joga van védekezni. A Beszélő azonban nem az egyesület belső vitáit feltárandó kért interjút Ill Mártontól és Khaled Al-Awartól.

Véleményem szerint az MLKE az egyetlen hatékonyan működő kisebbségjogi szervezet volt az elmúlt három évben – azért nem teljesen függetlenül Ill Márton munkájától. Kizárólag az egyesületnek köszönhető, hogy sikerült a közvélemény figyelmét ráirányítani a külföldi diákok fenyegetett helyzetére; a szkinhedproblémára, illetve a rendőrség ezzel kapcsolatos, enyhén szólva ellentmondásos magatartására; az idegenrendészeti visszaélésekre.

Aggódó érdeklődésemet az említett sajtótájékoztató keltette fel, ahol az egyesület egyszerre számolt be az ORFK-val kötött megállapodásról, a szkinhedatrocitások csökkenéséről – és Ill Márton kizárásáról. Természetesen az MLKE-nek joga van megállapodást kötnie a rendőrséggel, főleg ha ezzel segíthet a bajba jutott külföldieken. Aggályosnak tartom azonban, ha egy civil szervezet informális úton igyekszik ügyfelei számára méltányos eljárást kijárni; arra késztetni a hatóságot, hogy azt tegye, ami a törvény szerint a dolga. Aggályosnak tartom, ha az MLKE leépíti saját független tájékoztató rendszerét.

Végül egy szubjektív megjegyzés: az MLKE munkájára nagy szükség lesz a jövőben is. (Gondoljunk csak az idegenrendészeti törvény hatályba lépését követő Túrós András-interjúra a Népszabadságban.) Szerintem az egyesület csak nyerne azon, ha tisztázná nézeteltéréseit Ill Mártonnal, visszazárná őt a részben általa alapított MLKE-be, és valamilyen formában együtt dolgozna vele a jövőben.

Baráti üdvözlettel:

Zolnay János

• Visszabeszélő