Skip to main content

(MLKE elnöksége)

(MLKE elnöksége), Zolnay János: A Martin Luther King Egyesület nem volt, hanem van

Volt egyszer egy Martin Luther King Egyesület – Beszélgetés Ill Márton kizárt elnökkel (Beszélő, 1994. április 14.)


Az MLKE és az Országos Rendőr-főkapitányság közötti tárgyalásokban dr. Ill Márton mindvégig részt vett; maga a megállapodás is az ő ötlete volt. Az aláírásra Khaled Al-Awar főtitkárt a tavaly még Ill Márton által vezetett elnökség hatalmazta fel. A szeptemberben megszületett megállapodás ünnepélyes aláírása azért is csúszott fél évet, mert az ORFK meg akarta várni, amíg az egyesület tisztázza belső vitáit, dr. Ill Márton eltávolítása azonban nem volt a megállapodás „ára”.

Az egyesület célja kettős.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon