(Ráday Mihály), Zolnay János

Nyomtatóbarát változat

Tisztelt Beszélő!

„Hiába van palotád Budán…” címmel Zolnay János foglalkozott nemrégiben elhangzott parlamenti interpellációmmal. Néhány pontosítást kell tennem az olvasók tájékoztatása érdekében.

A szerző szerint „Józsa Fábián belügyi államtitkár”-hoz interpelláltam. Nem így van. A belügyminiszterhez és a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez interpelláltam, helyettük válaszolt Józsa Fábián. Jobban mondva felolvasta a Köztársasági Megbízott Hivatala által írt anyagot. Gyurkó János a teremben volt, csak az interpelláció kezdetekor átment a terem másik oldalára, s csak a szavazás után ült vissza a helyére. Ő tisztában van az építési hatósági jogkör jelenlegi gyakorlatának visszásságaival, nem véletlen, hogy nem ő válaszolt.

A cikk szerint „a képviselő úgy idézett a kft. fellebbezéséből egy, az épület szépségét méltató mondatot, mintha az a KMBH határozatában szerepelne”. Azért idéztem úgy, mert szerepel benne.

A cikkben az szerepel, hogy „a laikus járókelő szemében egyre inkább belesimul az őt körülvevő házak jellegtelen…” látványába. Ez a kijelentés megfelel az építtető Dabasi Halász Zsigmond koncepciójának, s mindazoknak, akik ezt és a többi jogszabályellenes építkezést támogatják. Hiszen előbb-utóbb minden megszokható. Még az is, hogy a Beszélő cikkírója hasonló példát csak egyet említ, Boross Péter belügyminiszter fiának Vadóc utcai építkezését. Ennek ugyanis van politikai felhangja. Nem említi, hogy Pálmai úr, a Duna-parti Victoria Szálloda építtetője, aki pontosan ugyanúgy járt el, mint most Dabasi Halász (engedély nélkül megkezdett építkezés, a már folyó munkára engedélyszerzés, majd az engedélytől eltérő befejezés), már majdnem befejezte a Nagybányai úton legfrissebb, engedélytől eltérő építkezését. Ha egyszer megy, miért ne próbálkozzon újra? Nem említi a cikk a Korda-villa legendás esetét vagy az éppen most – a Kisbuda Étterem épületének helyére épülő házat. De érdemes elkirándulni a XII. kerületi Lidérc utcába is akár. (Ott is van politika.)

A cikk szerint az interpelláció „az adott ügyben jogilag nem volt megalapozott”. Ez a KMBH mondata és Józsa Fábiáné. Örülök, hogy a Beszélőnek is tetszik. Vagyis a cikk szerzője és a Beszélő ezek szerint egyetért azzal a koncepcióval, amit a KMBH képvisel: bonts, építs jogszabályellenesen, ne törődj vele, hányszor adnak ki leállító vagy büntető határozatot ellened, siess, fejezd be gyorsan, s máris új helyzet áll elő, amelynek eredményeképpen bármit és bárhová építettél, fennmaradhat!

A cikkben az szerepel, hogy „a Kékház időközben elkészült, s az építtető Variant Centrum Kft. eladta a már említett 31 kisvállalkozónak”. Nem igaz. Az építkezést be sem lehetett volna fejezni, ha a kisvállalkozók nem építkezés közben fizetik ki a pénzt Dabasi Halásznak, aki, mint a cikkben is olvasható, „a III. kerületi polgármesteri hivatal tiltó határozata ellenére” valóban befejezte az építkezést.

Ha egy önkormányzat nem tud saját határozatának érvényt szerezni: vagy a jogi szabályozás terén nem stimmel valami, vagy az önkormányzat tehetetlen. Tudom, hogy ez kimondva, meghallgatva kényelmetlen az önkormányzatnak, s kapóra jön belső ellenzékének.

Így tehát azt javaslom a cikk szerzőjének, Zolnay Jánosnak és a III. kerület engedély nélküli építkezéseket támogató képviselőinek, gyorsan kezdjenek bele valami jó nagy építkezésbe mondjuk a Batthyány téren, a Vörösmarty téren vagy akár a Zsigmond téren. Most érdemes belekezdeni. Most még csak 2800 Ft/nm a maximum kiszabható bírság, most még a Köztársasági Megbízott Hivatala megvédi a tilosban járókat. Jövőre, ha változás áll be a parlament összetételében és a kormányzásban, még talán meg is születik az új építési törvény. Akkor majd ki védi meg a minden jogszabályon átlépőket, s ki ellen?

A cikkben szerepel: „A Bécsi úti régi házak napról-napra fogynak (…) A hegyoldalban rémisztően csúnya lakóházak épültek. Általánosságban az egész környékre jellemző a telkek nagymérvű garázda beépítése.” Érdekes lett volna, ha a cikk írója e jelenségek egyszerű megállapításán túllépve az okokon s a hatóság szerepén is elgondolkozott volna egy keveset. Biztos, hogy „a folyamat kicsúszott az önkormányzat ellenőrzése alól” végleg? Biztos, hogy „az építésügyi hatóságnak semmiféle komoly eszköz nem áll rendelkezésére, hogy betartassa saját határozatait”? Biztos, hogy „jobb, ha megpróbáljuk megszokni…”?

Ráday Mihály

Miről vitatkozunk?

Néhány pontosítás az olvasók tájékoztatása érdekében. Az interpelláció utal a másodfokú építésügyi hatóság határozatára:

„A levélben olyanok vannak leírva kérem szépen, ami egy őrület. Hogy a ház szép, hogy a ház tetszik a lakóknak, hogy a vállalkozók jól érzik magukat benne. Ez a köztársasági megbízott határozatában van benne. Valamire, ami az építési engedélytől eltérően épült, és amit háromszor nem engedélyezett az Országos Műemlékvédelmi Hivatal.”

Ehhez képest a KMBH Budapest Főváros Építésügyi Hatósági Osztálya 40 229/93. sz. határozatának indoklása utal a fellebezésre:

„Az elsőfokú határozat ellen a VARIANT-CENTRUM Kft. fellebbezést terjesztett elő, amelyben előadta, hogy egy szép, ízléses és a hatóság által előírt főbb paramétereket betartó épületet építettek. Az épület nagyon tetszik a környező lakóknak, az itt közlekedő embereknek és az üzlet tulajdonosainak. Kéri, hogy az elsőfokú határozat visszavonását rendeljék el, és adjanak engedélyt az épületre.” (Kiemelés tőlem)

Szeretjük, vagy nem szeretjük KMBH-t, ez csúsztatás.

De miről vitatkozunk? A másodfokú építésügyi hatóság elutasította a fellebbezést, mivel a hatályos jogszabályok alapján nem tehetett mást. Az interpelláció nekiment a KMBH-nak, ám a képviselő érvei a kék ház borzongató látványa ellenére sem lehettek megalapozottak. Mindez cikkem bevezetőjében szerepel. Ráday Mihály ezután nekimegy a cikknek, mondván: „a cikk szerzője és a Beszélő ezek szerint egyetért azzal a koncepcióval, amit a KMBH képvisel: bonts, építs jogszabályellenesen…” E sajátos interpretáció azt sugallja, hogy én az engedély nélkül építtető kft. magatartását védem. Sokszor kellett elolvasni a cikket ahhoz, hogy ez az értelmezés süljön ki belőle.

Nem fogom megérteni, hogy miről vitatkozunk. A kék ház csúnya, bár lehet, hogy sokaknak tetszik. Nekem nem. Évekig a közelben laktam, már csak ezért sem örülök, hogy elpusztítják Újlakot. Való igaz, hogy egyre inkább belesimul a környezetbe, mert már tönkretették/építették a környéket. Az engedély nélkül – vagy esetenként éppenséggel engedéllyel – épült szörnyűségek a város legszebb részeit rondítják el. Úgy gondolom azonban, hogy az okok jóval összetettebbek annál, amit az interpelláció feltételez, és nem hiszem, hogy a bűnös leleplezése megállíthatja ezt a folyamatot. Szerintem a helyzet sokkal súlyosabb.













Zolnay János

• Visszabeszélő