Nyomtatóbarát változat
Folyik Bécsben az ENSZ emberjogi világkonferenciája. Szomorú tény: a konferencia nem tudta elérni, hogy a kínaiak hozzájáruljanak a dalai láma részvételéhez.
Néhány évvel ezelőtt azt hittük, az emberi jogok érvényesítésének legfőbb akadálya a kétpólusú világrendszer. A világ emberi jogok iránt elkötelezett része alig volt képes valamit is tenni a vele szemben álló rendszer területén: atomrakétákkal nem lehetett kikényszeríteni, hogy a kommunista rezsimek tisztességesen bánjanak alattvalóikkal. Sőt, a demokráciák saját befolyási övezetükben sem tettek meg mindent az alapvető emberi jogok sárba tiprása ellen. Nem, mert az „ellenségem ellensége a barátom” elve alapján nem akarták elidegeníteni az antikommunista diktátorokat. S gyakorta azért sem, mert vonakodtak megfosztani ugyanezen diktátorokat a kommunizmus elleni küzdelem kevésbé ortodox eszközeitől.
Mára a kétpólusú világrendszer a múlté, a világ emberi jogok iránt elkötelezett része jelentős mértékben megnagyobbodott. Igaz, a Föld lakosságának többsége még mindig olyan rezsimekben él, amelyek a retorika szintjén sem szívesen kötelezik el magukat az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, de az is igaz, hogy a világ kulturális, gazdasági és katonai erőforrásainak túlnyomó részével rendelkező országok e jogok érvényesítésének őszinte hívei.
S mégis… A tekintélyes, gazdag és erős nagyhatalmak, a bénultságukból lábra kapott, határozathozatali hatékonyságra szert tett nemzetközi szervezetek csaknem olyan tehetetlenek az emberi jogokat semmibe vevő diktátorokkal – gyakran nevetséges zsebdiktátorokkal – szemben, mint hajdanán a KGB-vel. Sőt. A KGB a végén már egy kicsit fogékony volt. De Boszniában valami Karadzsics, Szomáliában valami Aidid ugrál az ENSZ és a nagyhatalmak fején, hány fittyet a világ decens közvéleményének. Egyre inkább úgy néz ki, hogy az ENSZ kudarcot fog vallani Szomáliában, és közben a humanitárius segítséget nyújtók még arra is rákényszerülnek, hogy néhány szomálit megfosszanak a legalapvetőbb emberi jogtól: az élethez való jogtól. Boszniában az UNPROFOR, az ENSZ – neve szerint – védelmet nyújtó ereje képtelen volt megvédeni a muszlimokat a szerbektől és a horvátoktól, a horvátokat a muszlimoktól, s lassan már ahhoz is erősítésre lesz szükség, hogy a védelmet nyújtók legalább önmagukat meg tudják védeni.
Az ENSZ-akciók kivitelezését lehet bírálni. Lehet, hogy Szomáliában a bandák lefegyverzésével kellett volna kezdeni. Lehet, hogy Boszniában keményebben és határozottabban kellett volna fellépni. De az alapvető dilemma megmarad: az emberi jogok tiszteletét nehéz, ha nem lehetetlen, a fejekbe bombázni.
Friss hozzászólások
6 év 18 hét
8 év 43 hét
8 év 47 hét
8 év 47 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét
8 év 51 hét
8 év 51 hét
8 év 52 hét