Skip to main content

(Ráday Mihály)

(Ráday Mihály), Zolnay János: [Olvasói megjegyzés és szerkesztőségi válasz]

Zolnay János: „Hiába van palotád Budán…” (Beszélő, 1993. június 5.)


Tisztelt Beszélő!

„Hiába van palotád Budán…” címmel Zolnay János foglalkozott nemrégiben elhangzott parlamenti interpellációmmal. Néhány pontosítást kell tennem az olvasók tájékoztatása érdekében.

A szerző szerint „Józsa Fábián belügyi államtitkár”-hoz interpelláltam. Nem így van. A belügyminiszterhez és a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez interpelláltam, helyettük válaszolt Józsa Fábián. Jobban mondva felolvasta a Köztársasági Megbízott Hivatala által írt anyagot.




(Ráday Mihály): T. Beszélő!


Nincs kényelmetlenebb dolog, mint valamire nemet mondani. Most rám hárult az a kényelmetlen feladat, hogy megcáfoljam a Beszélő „Poznan júniusa, Budapest októbere” című (október 19.) írásában megjelent hírt, miszerint lesz Romek Strzalkowski utca.

(Ráday Mihály): [Olvasói észrevétel]


Örültem és bosszankodtam olvasva a Beszélő ez évi 9. számának cikkeit. Örültem, mert a lapban ismét szóba került a Déli pályaudvar fölösleges volta. Egész „városvédő” pályafutásom ezzel a témával indult 1970. január 11-én a Magyar Nemzetben. (A cikk és az összes következménye olvasható a Városvédőbeszédek című könyv elején.) Éppen akkor építették át a Déli pályaudvart, és a munkát le lehetett volna állítani. Egyetlen sikerem akkor az volt, hogy a pályaudvar mellé tervezett toronyházat „fektetve” építették meg.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon