Skip to main content

Roma képviselőjelöltek

Vissza a főcikkhez →



SZDSZ<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

 

 

 

országos lista 36.

Hága Antónia

 

országos lista 116.

Makai István

MSZP

 

 

 

országos lista 25.

Péli Tamás

 

országos lista 81.

Mohácsi Attila

FKgP

 

 

 

országos lista 38.

Lakatos Menyhért

 

országos lista 45.

Pusoma Jenő

 

országos lista 116.

Nyári László

MDF

 

 

 

országos lista 48

Raduly József

 

Baranya megye 6. sz. egyéni választókerület

Horváth Gézáné

MSZDP

 

 

 

országos lista 20.

Murzsa Attila

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 8. sz. egyéni választókerület

Lakatos Dezső

Munkáspárt

 

 

 

országos lista 17.

Kovács Attila

Magyarországi Cigányok Békepártja

 

 

 

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 9. sz. egyéni választókerület

Horváth Albert

Magyarországi Cigányok Szolidaritási Pártja

 

 

 

Somogy megye 6. sz. egyéni választókerület

Szegedi Tibor

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3. sz. egyéni választókerület

Budai Kálmán

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 8. sz. egyéni választókerület

Osztojkán Béla

Ózd Régió Független Cigányszövetség

 

 

 

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5. sz. egyéni választókerület

Váradi Pál

Egyéni jelölt

 

 

 

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5. sz. egyéni választókerület

Horváth Aladár

Megjelent: Beszélő hetilap, 18. szám, Évfolyam 6, Szám 19


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon