Skip to main content

Nyitnikék

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Még hatvannégy nap van hátra a választásokig – mondotta Dornbach Alajos az SZDSZ kampánynyitó beköszöntőjében. A rádiós elbocsátások másnapján, szombaton a Petőfi Csarnokban megrendezett eseményen nem volt ökölrázás, patakvér, szitokeső, mocsokdagonya, sőt még sárdobálás sem.

Ezzel szemben három nyugodt politikus hol derűsen, hol komolyan válaszolt az újságírók és a közönség kérdéseire. Pető Iván, Fodor Gábor és Kuncze Gábor élő politikai talkshow-ja – valljuk be – nem az előre beharangozott „élveboncolás” volt. Sokkal inkább az SZDSZ kampánystratégiáját várhatóan meghatározó magatartást demonstráló találkozó volt ez: nyugodt erő. A Franciaországból 1990-ben Kelet-Európába importált szlogen újraélesztése. Fontos tanulság, hogy „a választó legalább annyira vágyik a nyugalomra, a biztonságra, mint a szabadságra” – ismerték el a szabad demokrata vezetők 1990-ben.

Most, 1994 tavaszán még az akkorinál is piacképesebb ez az üzenet. De ki, mely párt eleveníthetné meg hitelesen? A hisztérikus MDF, a szélsőjobbos FKgP, a szemforgató KDNP? Komoly esélye erre csak a jelenlegi ellenzéki pártoknak van. Az MSZP azonban „más-folytonosságot” is jelent; a Fidesz pedig láthatóan egy konzervatív, „nemzeti-patrióta liberális” párt képét sugallná – „fiatalságával” nem tűnik erre alkalmasnak. Röviden: az MSZP ehhez túl öreg, a Fidesz túl fiatal.

Az SZDSZ erre a hiányra érzett rá, és a vákuum betöltésére vállalkozik. A közvélemény-kutatási eredmények azt jelzik, egyre sikeresebben. A választópolgároknak az MDF zöld, az MSZP piros, a Fidesz narancsszíne mellett egyre szembetűnőbb az SZDSZ nyitnikékje is.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon