(eö) [Eörsi János]

Nyomtatóbarát változat

E szerint az elképzelés szerint egy, a telkekre, földre, épületekre kirótt adó kiválthatná a bérek utáni, jelenleg horribilis mértékű elvonások (szja, tb-járulék) egy részét, ami által az adókat valóban fizetők terhei nem nőnének, viszont beszűkülnének az adókikerülés útjai, több „látható jövedelem” bontakozna ki a köz ámuló szemei előtt.

Ha komolyan gondolkodunk a vagyonadózásról mint az adózás kiszélesítésének lehetőségéről, azt is számításba kell vennünk, hogy az önkormányzatok pontosabb képet alkothatnak a területükön található ingatlanokról, mint a központi kormányzat. A helyhatóságok ma is szedhetnek telekadót és építményadót a helyi adóztatás keretében. Erre azonban nagyon kevés önkormányzat szánta rá magát (lásd a táblázatot). S ahol egyáltalán meghonosították e két vagyontípusú adónemet, ott is mechanikusan, az ingatlanok alapterülete szerint határozzák meg az adóalapot. Pénzügyminisztériumi források szerint Nyíregyháza az egyetlen kivétel: itt az ingatlanok piaci értékét adóztatják, így a város épp annak alapján hasít ki magának részesedést az ingatlanok hasznából, hogy azok értékét az általa nyújtott közszolgáltatások gyarapítják.

Táblázat: Helyi adók Magyarországon, 1993-ban

a) Ebből Budapest: 12 500 millió Ft; b) Ennek 60%-át Budapest és a Pest megyei települések szedték be. Az összes község részesedése 9%. c) Egy önkormányzat többféle adót kivethetett (így a tételek nem összeadhatók).
Forrás: Pénzügyminisztérium


Nyíregyházán – tudtuk meg dr. Szilágyi Zsolttól, a polgármesteri hivatal adó- és illetékirodájának vezetőjétől – a helyi adózás kereteit a város közgyűlésének egy határozata jelöli ki: eszerint nem kívánatos a lakosság széles körét érintő helyi adót bevezetni. Így kétféle adót szednek: a közepes mértékben (8 ezrelékben) megállapított iparűzési adót és egy olyan adót, amelyet csak az 1 millió forintot meghaladó értékű üzletek, műhelyek, irodahelyiségek és ipari telkek után kell fizetni, viszont kíméli a lakás- és garázstulajdonosokat.

Ha az iparűzési adó volna a város egyetlen adóneme – magyarázza dr. Szilágyi Zsolt –, a vállalkozók könnyen kibújhatnának alóla olyképp, hogy máshová jelentik be a központjukat. Lakás után is adózni kell, ha azt üzleti célokra használják. Az adó alapja az ingatlan forgalmi értékének 50 százaléka, mértéke pedig 1 százalék (az adókulcs a törvény előírása szerint legföljebb 3 százalék lehet). Megkönnyíti a forgalmi érték ellenőrzését, hogy már régebb óta ugyanaz a hivatal intézi az adó- és az illetékbeszedést; így az adózóknak ugyanazt az ingatlanértéket kell bevallaniuk adófizetéskor, mint ami után illetéket fizetnek vagy fizetnének az ingatlan átruházásakor. Ezt az ingatlanértéket is korrigálják évenként egy olyan inflációs mértékkel, amelyet a hivatal állapít meg az adásvételi ügyletek alapján; az idén ez az inflációs tényező 10 százalék.

Az adót az ingatlanok után évente két részletben kell fizetni. Első ízben tavaly kellett bejelentkezniük az adózóknak, befizetésükről az idén májusban adtak bevallást, ezt követően az irodának egy évig joga van a felülvizsgálatra, az adó pótlólagos kivetésére. Az iroda felmérése szerint az adóköteles ingatlanok száma mintegy kétezer; ebből ténylegesen öt-hatszáz után fizetnek adót, a többi tulajdonos vagy nem jelentkezett be, vagy 1 millió forintnál kisebb ingatlanértéket mutatott ki. Utóbbi bevallásokat most vizsgálja felül a hivatal. Idén az első részletből 28-30 millió folyt be. Az ez idő szerint ténylegesen adózóknak átlag 5-5,5 millió forint értékű ingatlan után, 25-27 500 forintot kell fizetniük egy év alatt. A felülvizsgálatokkal azonban az éves bevétel 60-70 millióra növelhető, ami a nyíregyházi helyi adók több mint 20 százalékát, a város összes saját bevételeinek pedig mintegy 3 százalékát jelenti. A belterületi ingatlanok nagy része ma még önkormányzati tulajdonban van, a helyiségprivatizálás lényegesen bővíti majd az ingatlanadó-forrásokat.

• Gazdaság és társadalom