[Eörsi János]

Vissza a főcikkhez →

A sajtóban megjelent információk alapján, címszavakban felsoroljuk az új kormány készülő privatizációs koncepciójának legfontosabb elemeit.

Gyorsítás. 1997 végéig be kell fejezni a privatizációs folyamatot. A gyorsítással meg lehet menteni a termelővagyon értékéből, ami még menthető. Ejteni kell az előző kormányzat „Előbb feljavítani, utána eladni” elképzelését.

Készpénzes privatizáció előnyben. Először a készpénzt ajánló vevőknek kell felajánlani a vagyont. A kedvezményes technikák (részletfizetés, lízing, vezetői és munkavállalói kivásárlás) csak akkor versenyezhetnek a készpénzes ajánlattal, ha a később fizetendő részleteket jelenértékre átszámítva nem kapunk kisebb árat, mint amennyi készpénzt adnának a felajánlott vagyontárgyért.

A „tartós állami vagyon” körének lényeges szűkítése.

Az ÁVÜ és az ÁV. Rt. összevonása. Az utódszervezet az esélyesebb elképzelés szerint részvénytársaságként (Állami Privatizációs Rt.-ként) működik tovább; más elképzelés szerint állami hivatal „örökli” a magánkézbe adandó vagyont. Az összevonás után az apparátus létszáma a felére csökkenne.

A központilag irányított privatizáció 30-40, az energia- és közszolgáltatási, vegyipari és pénzügyi szektorban működő nagyvállalatra szűkül; itt lelhető fel a privatizálandó vagyon 4/5-e. E körben ad hoc bizottságok egyedi megoldásokat dolgoznának ki.

A kis- és középvállalatok (a vagyonérték 20 százaléka) esetében nyilvános listát tesznek közzé, mégpedig az új privatizációs törvénycsomag őszre várható megjelenését követő 30 napon belül. A lista vagyoni, üzleti adatokat és eladási limitárakat tartalmaz; ha ezután záros határidőn belül nem érkezik ajánlat, az adásvételi szerződés a közzétett áron bárkivel megköthető. A kis cégek (amelyek tőkéje a 600 millió forintot, létszáma az 500 főt nem haladja meg) esetében a vevőt a menedzsment (igazgatóság) választja ki (az állami privatizációs szervezet jóváhagyásával), döntését „memorandumban” kell megindokolnia.

„Országalapok” létrehozása az állam kezén maradt kisebbségi részvénycsomagokból, a pénzügyi befektetők becsalogatására.

Kárpótlási alapok a közepes és gyenge vállalatok kisebbségi részvénypakettjeiből; 8-10 ilyen alap működne, ezekből lehetne kárpótlási jegyekkel részesedést vásárolni.

• Gazdaság és társadalom