1994. december–1995. január: Kiújul a vita arról, hogyan folyjék tovább a Szigetköz vízpótlása. Egy december 14-én közzétett „nyilvános előminősítő pályázat”-tal a „vízpótlás ideiglenes megoldására” – valójában kőgát építésére – keresnek vállalkozót. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) kilenc elképzelt változat közül az 1843-as folyamkilométernél elhelyezendő fenékküszöböt részesíti előnyben.
A kincstár létrehozásának lényege, hogy a költségvetési szervek megszűnnek pénztulajdonosok (bankszámlatulajdonosok) lenni; ehelyett egységesen kezelt, alszámlákból álló kincstári számláról folynak ki majd a pénzek az államháztartásból. A mostani, szétaprózott pénzkezelés egyik hátránya, hogy nagy mennyiségű elfekvő pénzt teremt, és ez növeli a büdzsé kamatterheit.
A sajtóban megjelent információk alapján, címszavakban felsoroljuk az új kormány készülő privatizációs koncepciójának legfontosabb elemeit.
Gyorsítás. 1997 végéig be kell fejezni a privatizációs folyamatot. A gyorsítással meg lehet menteni a termelővagyon értékéből, ami még menthető. Ejteni kell az előző kormányzat „Előbb feljavítani, utána eladni” elképzelését.
Készpénzes privatizáció előnyben. Először a készpénzt ajánló vevőknek kell felajánlani a vagyont.
Az Egyesült Államokban a vagyonadó (szó szerinti fordításban „tulajdonadó”) a legfontosabb a helyi adónemek és harmadik legfontosabb az összes adófajta között. Bár szerepe a korábbi évtizedekben csökkent (illetve az ebből származó önkormányzati bevételek kevésbé nőttek, mint más adóbevételek), 1981-ben még mindig a helyi adók 77 százalékát hajtották be a földek, telkek, lakóházak, kereskedelmi és ipari ingatlanok, valamint a különféle ingóságok tulajdonosaitól.
Március 22-én a kormány javaslatára módosították az államháztartásról szóló törvényt. Eszerint az elkülönített állami pénzalapok átmenetileg (ez év december 31-ig) a mindenkori jegybanki alapkamat mellett kölcsönt nyújthatnak egymásnak, legfeljebb három évre, az adós alap pedig – eltérő megállapodás hiányában – évenként, egyenlő részletekben törleszthet a hitelező alapnak. Az indoklás szerint a Távközlési Alap 8,9 milliárd forint „átmeneti jellegű szabad forrásának” kölcsönadásával lehetne föloldani „a más területeken jelentkező forrásszűkösséget”.
A pavilon ötletpályázata 2 millióba került, a nyertes olyan lepkeházról álmodozott, amelyekben élő lepkék röpdöstek volna dekoráció gyanánt. De aztán a pályázattól függetlenül Makovecz Imrét bízták meg a pavilon tervezésével. Az egyszerre kb. 100 fő befogadására képes épületet 620 ezren látogatták meg az 1992-es Sevillai Világkiállítás hat hónapja alatt.
A magyar részvétel költségkeretét egy 1990.
Az SZDSZ sürgősségi indítvánnyal nyújtotta be ezt a törvényjavaslatot, mivel újabb több ezer közjogi szerepet betöltő képviselő megválasztása előtt kívánta volna kizárni a titkosügynököket (szigorúan titkos tiszteket és hálózati személyeket, lásd Beszélő, 5–6–7.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
1 év 43 hét
4 év 16 hét
4 év 19 hét
4 év 19 hét
4 év 21 hét
4 év 21 hét
4 év 21 hét
4 év 23 hét
4 év 24 hét
4 év 24 hét